Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 5. szám - Az állami pótadóról

Joggyakorlat 85 zási ügylet jött létre, amely szerint panaszos a tulajdonában volt jogoosítványt bár nem önként^ hanem a törvény kényszerítő ereje Folytán, a kincstárra átruházta^ az a kincstár tulajdonába ment át, s a kincstár azért ellenérték fizetésére kötelezte magát Ez az ellenérték tehát nem a jogosítvány megvonása miatt elmaradt évi haszonnak a megtérítése, hanem a panaszos által átruházott vagyonérték ellenértéke, ami kitűnik abból is, hogy a pénzügyminiszter 150 192/1938. sz. rendelete szerint a kincstár a panaszos részére az üzem megszüntetéskor ki nem fizetett 2.022.007 P után panaszosnak 3 és fél százalékos kamatot is fizetni köteles. Kamatfizetési kötelezettség pedig csak olyan tartozásnál áll fenn. amely egy összegben lenne fizetendő, de amelynek fizetésére az adós halasztást kapott. Ezzel szemben nincs jelentősége annak, hogy a törvény az üzem megszüntetés ellenértékét kártalanításnak nevezi, s a pénzügyminiszter is a 3,033.011 P-t kártalanításként állapította meg, mert ez csak következménye annak, hogy, panaszos a jogosítványt nem önkéntv hanem kényszer folytán ruházta át a kincstárra és ez nem változtat ,azon, hogy panaszos a szóban forgó összeget a vagyonátruházás ellenértékeként kapta. Az üzemmel kapcsolatos vagyonátruházásért kapott ellenérték pedig adózás szempontjából annak az évnek a nyeresége, amelyben az átruházás történt — akkor is ha az ellenérték egy része követelésként jelentkezik. A az üzleti könyvekben számszerűleg kifejezésre jutó és a könyvekből számszerint meg nem állapítható titkos tartalékokra. Előbbiek íírűndig a vállalat akaratából jönnek létre és könyvvizsgálat utján felderíthetők, utóbbiak a vállalat akaratától függetlenü kelletkeznek és számszerűleg csak becslés utján állapíthatók meg. Az előbbiek a felhasználás által szűnnek meg, az utóbbiak az által, • hogy számszerű vél válnak, vagyis az u. kiöntés által A társulati adóról szóló törvényeink csak a könyvekben számszerűleg kifejezésre jutó titkos tartalékokat kívánták keletkezésük időpontjában adó alá vonni, vagyis csak azokat latens rezervákat. amelyek ooíy módon keletkeztek, hogy a vállalat a jövedelmének egy részét szándékosan nem mutatta ki. Ellenben azokat a titkos tartalékokat, amelyek a vállalat könyveiben számszerűleg kifejezésre nem "jutnak, a törvényhozás csak abban az időpontban kívánta adó alá vonni, amelyben azok a kiöntés útján napvilágra jönnek és számszerűséget nyernek. Ilyen az üzleti könyvekben számszerűleg kifejezésre nem jutó titkos tartalék a jogok iés jogosítványok eszmei értéke. Ilyen tehát a szóbanforgó jogosítvány is amelyet panaszos; annak elnyerésekor nem könyvelt el, mert azért ellenszolgáltatást nem adott, de amely jogosítványba vállalatára nézve értéket jelentett és mint ilyen annak megszerzésétől kezdve a vállalat titkos tartaléka volt és csak a szeszfőzde üzemének megszüntetésével került napvilágra. Igaz ugyan, hogy a szóbanforgó jogosítvány (eszmei érték volt. ebből azonban nem következik az, amit a panaszos kőnyvszak*értője állapit meg, hogy a 2,022.007 P összeg csak azokban a -részletekben és időpontokban kell majd bevételként elkönyvelni, amint azok a vállalathoz tényleg befolynak. Helyes könyvelés mellett minden üzleti eseményt keletkezésének időpontjában kell tartalmának! megfelelően elkönyvelni. Üzletesemény a szeszfőzde üzemének a megszüntetése is Tartalma a jogosítvány megszűnése és ezzel kapcsolatban az eszmei érték helyébe lépő kártalanítás, amely részben pénzből, részben a kincstárral szemben keletkezett követelésből «állott Ugyanis azzal, hogy a pénzügyminiszter a kártalanítás ősszegét megállapította és annak megfizetésére kötelezettséget vállalt, a jogosítvány eszmei értékében rejlő titkos tartalék kiöntött, mert az eszmei érték számokban kifejezve valóságos értékké válik. Nem lehet vita tárgyává tenni hogy úgy a készpénzben kiűzetett 1,011.003 P, valamint a