Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Külföldi pénzügyi jogfejlődés az 1942. évben

71 amely az említett külön értékcsökkenési, illetőleg kártartaléknak felel meg — amennyiben az a mérleg egyenlegét befolyásolja — a kártalanítás évében egy összegben) vagy a kártalanítás folyósításától számított öt éven belül egyenlő részletekben a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell adni, illetőleg a veszteségből le kell vonni. (4) Amennyiben a pénzügyminiszter a kártalanítás helyett kártalanítási kölcsönt folyósít, ez a jelen §. (2) bekezdésének alkalmazását nem érinti. A kártalanítási kölcsönt olyannak kell tekinteni, mint a hitelviszonyból eredő egyéb tartozásokat. A vámtarifához kiadott magyarázatok módosítása tárgvában rendelkezik a m. kir. pénzügyminiszternek 84.067/1943 szám 'alatt kiadott rendelete. (Megjelent a Budapesti Közlöny 1943. évi 61. számában). A rendelet a vámkezelések során felmerült vitás esetek folytán a helyes és egyöntetű vámkezelés érdekében szükségesnek mutatkozó, a vámtarifa több számára kiterjedő, gyakorlati módosításokat foglalja magában. VEGYES Basa > Általános és alkalmazotti kereseti adó.« Összeállította: Dr. Schirilla György ügyvéd. A fenti összeállítás rendszerbe foglalva tárgyalja az általános és alkalmazotti kereseti adóra vonatkozó összes, jelenleg érvényben levő törvényes rendelkezéseket. Az egyes fontosabb rendeleteknél megjelöli, hogy a Budapesti Közlöny melyik számában jelent meg. Az összeállítás 360 oldalon kimerítően tartalmazza ezen adók bevallásával és lerovásával kapcsolatos joggyakorlatot, a közigazgatási bíróság vonatkozó elvi jelentőségű határozatait jogegyezségi megállapításait és fontosabb ítéleteit. Gyakorlati célt szolgáló táblázat felállításával közli az Összes adótételeket és a jelenleg érvényben levő összes pótlékokat. Bolti ára: pengő. Megrendelhető a szerzőnél, vagy kiadóhivatalunk útján. JOGGYAKORLAT HUSII JOGGYAKORLAT IU. szab. 94 §. 1. pont 28. Az orvost az ill. díjj. 22. tétel b) pontja alapján kiállított feltételes illetékmentességet élvezett bizonyítvány illetékéért, ha a bizonyítvány a feltételes illetékmentesség elvesztése folytán utóbb illetékkötelessé válik, kezesség nem terheli. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 9170/1941. P.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.-c. 36. §. 29. 4z 1914:XLHI. t.-c. 36. §. első bekezdésének azt a rendelkezését, hogy több pernek közös tárgyalás és eldöntés végett egyesítése esetéhen az illeték mértéke tekintetéből az értékek együttes összege irányadó, csak olyan egyesített pereknél lehet alkalmazni, amelyekben több egymástól különálló s nem ugvanaz a követelés a per tárgva. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 17.691/1941. P.)