Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Külföldi pénzügyi jogfejlődés az 1942. évben

72 Joggyakorlat. Házadó. H. H. 0 8. §. Azok az összegek, amelyeket a bútorozatlan lakások főbérlői a lakók részére rendszeresen megszervezett takarításért és kiszolgálásért fizetnek, nem tartoznak a nyers házbérjövedelembe. INDOKOK: Panaszos azért támadja a II. fokú határozatot, mert utca1 74—76. számú háza 1937. évi házadóalapjának megállapításánál a tulajdonosi lakások haszonértékének megállapítása alkalmával a bevallásban megjelölt összegeknél magasabb haszonértéket állapítottak meg, anélkül, hogy a megállapításra vonatkozólag akár az I., akár a1 II. fokú határozat közelebbi indokolást tartalmazna; 2.) ugyanennél a háznál a ház1adóalapba beszámították azokat az összegeket is, amelyeket a' lakók kiszoolgálás és takarítás címén fizetnek a házbirtokosnak, ad 2.) Ezt a kifogást — nem vizsgálva a kiszolglási és takarítáási költségek címén fizetett összegeknek a házbér címén bevallott összegekhez való arányos voltát, — az adókivető hatóságok annak alapján számították a házadóalaphoz, hogy a nyers házbérjövedelemből kizárólag csak a H. H. ö. 8. §. (7) bekezdésben 1—3. pontok alatt kimerítően felsorolt kiadások vonhatók le. A H. H. Ö. 8. §. (1) bekezdése szerint a házadóalap az adóévet megelőző évi utolsó évnegyedben fizetett és egy teljes évre átszámított nyers házbérjövedelem, az (5) bekezdés pedig a nyers házbérjövedelmet mindannak az ellenszofgáltatásnak együttes értékösszegében állapítja meg, amelyet a bérlő a bérlettárgy használata fejében bér címén készpénzben, vagy természetben, esetleg munkateljesítményben leróni tartozik. A nyers házbérjövedelemhez tehát azok az összegek tartoznak, amelyek a) a bérlettárgy használata fejében és b) bér címén fizettetnek. Azok az összegek azonban, amelyeket a kizárólag háztartást nem vezetők részére készült bútorozatlan lakások főbérlői a lakók részére rendszeresen megszervezett takarításért és kiszolgálásért fizetnek, nem tekinthetők sem a bérlettárgy használata fejében fizetett összegeknek, sem »bér«-nek, következésképpen ezek az összegek nem tartoznak bele a nyers házbér jövedelembe, mint ahogyan nem tartoznának abba azok az összegek sem!, amelyeket a lakók pl. a részükre kiszolgáltatott étkezésért fizetnéneüc a háztulajdonosnak. A H. H. Ö. 8. §-ának (7) bekézdésében foglalt felsorolás pedig nem tekinthető kimerítőnek. Nem következhetík a főbérleti és butorhasználat nélkül 'kiadott lakásoknál kiszolgálás és takarítás címén fizetett összegeknek a nyers házbérjövedelemhez való hozzás'zámlitálsiai a 8. §. (7) bekezdése 3. pontjából, illetőleg az ide fűzött utasítás (2) bekezdésében foglalt ama rendelkezésébői se, hogy bútorhasználat lal való bérbeadás esetén a (7) bekezdés 3. pontjában említett 30%-on felül további levonásnak akkor sincs helye, ha a lakás a bútorokon kívül egyéb háztartásberendezési tárgyak, pl. ágynemúek és edény használatával együtt illetőleg takarítással és kiszolgálással van bérbeadva. Ez a rendelkezés ugyanis csak a butorhasiználattal bérbeadott lakásokra vonatkozik jelen esetben pedig lm t orhasználat nélkül bérbeadott lakásokról van szó. Abban az esetben tehát, ha a pénzügy^ igazgatósági a bevallást, illetőleg annak a kiszolgálási és takarítási díjra vonatkozó részét aggályosnak találja, a H. H. 0. 24. §-ában foglaltak alapján megejtendő helyszíni becslés során kell megállapítani, hogy a kiszolgálási és takarítási díjak nélkül a bevallott házbérjövedelem aggályos-e? Igenlő esetben ennek a megállapításnak alapján, jogos a takarítási és kiszolgálási díj megfelelő részének a nyers házbérjövedelemhez való hozzászámítása. Mindezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. (M. kir. közigazgatási bíróság 11.377/1940. P. szám.).