Az adó, 1943 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1943 / 4. szám - Külföldi pénzügyi jogfejlődés az 1942. évben

70 Rendeletek. | cikknek a bevallásra, annak szabálytalansága' vagy késedelmes benyújtása., illetőleg elmulasztása esetére, továbbá az alap megállapítására! és az e tekintetben igénybevehető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit a jelen l>ekezdés esetében megfelelően alkalmazni kell. K>) Az előzetes kivetés útján megállapított kártalanítási hozzájárulás négy egyenlő részben, mégpedig minden évnegyed első naj»ján, tehát január, április, július és október hó 1. nap.án esedékes és az illető évnegyed közepéig fizetendő. Egyebekben a kártalanítási hozzájárulás befizetésére,, biztosítására, lxihajtáisára. az elévülésre, valamint a késedelmes fizetés esetén járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 23. §. (1). A 21. §. (7) bekezdésének 2. a) pontja alá tartozó esettjén a kártalanítási hozzájárulás terhének részbeni viselése a hérlose hárul, mégpedig akként, hogy a házadó alanya az 1931). évi szeptember hó 1. napján fizetett bérnek megfelelően rögzített, vagy a 100/1943. M. E. számü rendelet (Bp. K. 1943. évi 5. szám) 19. §-a álapján felemelt bér esetéljen1 a bérnek 3o/0-át, egyéb esetekben pedig a bérnék lo/o-át a jelen rendelet hatálybalépése után járó béren leiül a bérlőtől bérpótlékként követelheti. Az 1943. évi április, május és június havára járó bér után a házadó alanya a bérlőtől kétszeres összegű (6—6 <>/o, illetőleg 2—2o/0) bérpótlékot követelhet. A bérpótlék az esedékesség és a behajtás szempontjából, valamint a bérfizetést érintő minden egyéb magánjogi szabály alkalmazása tekinteté.l>en a béröszszeg sorsában osztozik. (2) Ha a házbirtokot hitelezési jogviszonyból eredő követelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog terheli, a kártalanítási hozzájárulást a háztulajdonos részben alz említett jelzálogos követelés hitelezőjén: háríthatja át, mégpedig akként, hogy a jelzálogos követelésnek a jelen rendelet hátályba lépése után járó kamataiból a kamaílöisszeg! Jo/o-át levonhatja. Ennek az áthárításnak nincs helye, ha a követelés biztosítására kataszteri osztályba sorozott ingatlanokon is van jelzálogjog bejegyezve, kivéve ha a jelzálogjog a házingatlanon kívül kizárólag a házingatlannal összefüggő és 5 aranykoronái meg nem haladó kataszteri tiszta jövedelmű ingatlanon van jelzálogflag biztosítva. 24. §. (1) A pénzügyminiszter állal a rendelet értelmében kártalanítás címén folyósíottl összeg nem esik általános kereseti, jövedelem, illetőleg társulati adó alá. Ha azonban a kártalanítás olyaa vagyontárggyal kapcsolatban történt, amelynek beszerzési, vagy amelylyel kapcsolatban értékcsökkenési tartalék létesíttetett, a kártalanít";összegéből a leírásnak, illetőleg a tartalékolásnak megfelelő részt amennyiben az a mérleg egyenlegét befolyásolja — a kártalanítás évben egy összegben vagy a kártalanítás folyósításától számított öt éven. belül egyenlő részletekben a mérlegszerű nyereséghez hoozzá keliL adni, illetőleg a veszteségből le kell vonni. (2) Amennyiben a pénzügyminiszter a kár bekövetkeztének évébt^ nem folyósít kártalanítást, a mérlegnek a megrongált vagy elpuszlu vagyontárgyra vonatkozó tételei fenntarthatók; továbbá a károsult a vagyontárgy értékét a megrongálás vagy elpusztulás mérvének megfelelően a kár bekövetkeztétől számított öt éven belül résizlelek ben is, adómentesen légitámadással kapcsolatos értékcsökkenési tartalékba, illetőleg anyag- és árukészletre nézve légitámadással kapcsolatos kártartjalékha helyezheti. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazm a megrongált vagy elpusztult vagyontárgy értékének arra « részére nézve, amelyet már korábban értékcsökkenésként leírtak va«y tartalékoltak. (3) Ha a (2) bekezdés alá tartozó esetben a pénizügyminiszbsf utóbb kártalanítást folyósít n a kártalanítás összegének azt a részéi