Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút

Dr. Pláner I.: Szabályt, adóbeh. szárm. kárt. igények é-s polg. perút. 59 letesebben látni fogjuk) a subsidiárius igény érvényesítése nem közigazgatási, hanem polgári perútra tartozik. Minthogy pedig az általunk felvetett kérdést szabályozó 130., 131. §-ok a subsidiárius felelősség megállapítását a közigazgatási út körébe kifejezetten nem vonták: következőleg a szabálytalan adóbejtasból származó, a közületet, mint jogosítottat illető és a közület mint kötelezett ellen irányuló, subsidiárius igény, csakis polgári perútra tartozhatik. Ami a subsidiáriusan felelős közület visszkereseti igényét illeti, ez részben egyes törvényhely expressis verbis rendelkezésén (127. §.), részben a subsidiáris felelősség fennforgása esetére generaliter ilyképen rendelkező 132. §-on alapul. Vagyis, ha van helye a subsidiárius felelősség kimondásának, akkor egyúttal a visszkereseti igény is fennforog. Ez különben az általános magánjog szabályaiból is folyile Kérdéses csupán az lehet, hogy vájjon e ^visszkereseti igény* szintén közigazgatási úton. vagy polgári perúton érvényesíthető? Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a közösség visszkereseti igénye közege ellen az általunk felvetett esetben csakis közigazgatási úrra tartozhat, hiszen a 131. §. általánosságban beszél a közösségnek >jcgatlanul okozott kár«-ról. Már pedig a subsidiárius felelősség előidézése nyilván jogtalanul okozott kárnak tekinthető. Még egyszer hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fentiekben részletezett jogszabályok csakis az esetre állanak, ha a kárigény jogosítottja a közület n. , Tegyük most vizsgálat tárgyává azt az esetet, midőn a kérdéses kárigény jogosítottja valamely magánszemély. Ekkor a szembenálló kötelezett vagy valamely közület (állami, törvényhatósági vagy községi közület), vagy ezeknek valamely közege lehet. A közület esetében: törvényhatóságokra vonatkozólag (és Budapest székesfővárosra vonatkozólag is) a KKHÖ. 130. §. a polgári perútat írja elő. Az állami és községi (városi, helyesen megyei városi) közületre vonatkozóan a 131. §. intézkedik, de az igény érvényesítési módját meg nem határozza. Ez alapon mondotta ki a Hatásköri Bíróság 33 6 1936. számú határozatában, hogy a KKHÖ. 131. §-a nem tekinthető oly rendelkezésnek, mely a kincstár, vagy más közülettel szembeni kérdéses kárigényt a polgári perúttól kifejezetten elzárná, mert az említett szakasz csak a közegek tekintetében mond ki bizonyos szempontból korlátokat. Következésképp a közülettel szembeni igény polgári perútra tartozik. Ugyanily értelemben döntött a Hatásköri Bíróság a Hb. 31 5.1932., Hb. 56 4 1929. sz. és Hb. 58 7 1930. számú határozataiban is. Teljesen mellékes kérdés a mi szemszögünkből, hogy a közület felelőssége közvetlen, vagy másodlagos (subsidiárius). mert azt, hogy mikor melyik esetetl állunk szemben, az anyagi jog szabályozza és így ránk nem tartozik.