Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút

56 Dr. Pláner I.: Szabályt, adóbeh. szárm. kárt. igények és polg. perút. Budapest székesfőváros és közegei általános kártérítési kötelezeti sége tekintetében az 1930:XVIII. t.-c. 64.—66. §-ai szintén a polgári perútat írják elő, azonban ehelyütt meg kell jegyeznünk, hogy a 64. §. 7. bek.-ben már egy quasi intő jelet találhatunk a jogszabály speciális alkalmazására vonatkozólag. Ugyanis e törvényhely a közadók kezelése körében fennálló kártérítési kötelezettség érvényesítési módja tekintetében kifejezetten kimondja, hogy azt a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szabályozzák. Elérkeztünk tehát a kérdés lényegéhez és meg kell vizsgálnunk azt, hogy a szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igény érvényesítésének speciális esetében a fenti generális szabályok nem szenvednek-© specialiter módosulást? És ha igen: a speciális jogszabályokat tartalmazó 1923 :VII. t.-c. 90. £-a és a KKHÖ. 130. és 131. §-a mely esetekben zárják el a károsulttól a polgári perútat? A károsító cselekmény (vagy mulasztás) kárkötelmet, vagyis magánjogi jogviszonyt létesít a károsult és a károsító között. Ennélfogva előre kell bocsájtanunk a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlatában megnyilvánuló ama »vastörvényt«, mely szerint magánjogi viszonyokból eredő vitás ügyek csak akkor nem tartoznak rendes bírói útra, ha van olyan jogforrás, amely az ilyen ügyeket kifejezetten elzárja a polgári perúttól. (Hb. 15/1925. sz. hat. Közölve: Grill-féle Uj dtár. 1926. évi kötet 267. számú hat.) A Hatásköri Bíróságnak nemcsak most idézett, hanem számtalan más fiatározatában megnyilvánuló jogszabály tehát az, hogy a kártérítési igények általunk tárgyalt eseteiben is a fórum legitimum: a polgári bíróság, amelytől eltérni csak olyan értelmű jogszabályi rendelkezés alapján lehet, mely az igény érvényesítését a polgári perúttól kifejezetten elzárja. Előre kell bocsájtanunk azt is, hogy amennyiben az említett jogszabályi rendelkezések fennforognak, azokat csakis megszorítölag lehet magyaráznunk, jogkorlátozó természetültből folyólag. A felvetett kérdés megoldásánál különböztetnünk kell aszerint, hogy ki lesz a kártéríétsi igény jogosítottja és kicsoda a kötelezettje? I. Tegyük vizsgálat tárgyává először azt az esetet, midőn a kártérítési igény jogosítottja a közület. Az egyes adóhatóságok (közületek) kártérítési igénye elsósorbaa nyilvánvalóan a közegeik ellen irányulhat. 1. A közületnek a törvényhatósági tisztviselők elleni kártérítési igénye a rendes bíróság elé tartozik. Kimondja ezt a KKHÖ. 130. §-a olyképen, hogy az 1. bekezdésben az 1886 :XXI. t.-c. VII. fejezetére hivatkozik, míg a 3. bekezdésben kifejezetten is így intézkedik. 2. A törvényhatósági bizottsági tagok elleni vonatkozó igények szintén a rendes bíróság elé tartoznak a KKHÖ. 130. §. 2. és 3. bekezdése alapján.