Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút

Dr. Pláner T.: Szabályt, adóbeh. szárm. kárt. igények és polg. perút. 55 Szabálytalan adóbehajtásból származó kártérítési igények és a polgári perút Irta: dr. Pláner Iván ügyvéd. A szabálytalan adóbehajtásból (adóvégrehajtásból) származó kártérítési igények érvényesítése kérdésében a törvénykezési gyakorlat még papjainkban is kontroverz képet mutat, különösen alsóbbfokú bíróságainknál. Bár a KKHÖ. 131. §-a és az erre alapított kúriai gyakorlat He kérdésben, — legalábbis bizonyos vonatkozásban — már állást foglalt: a gyakorlatban még ma is vannak folyamatban perek, ahol pl. az adóvégrehajtást szenvedő, mint felperes, a rendes (polgári) bíróság előtt vonja perbe a vétkes adóhatósági közeget, anélkül, hogy a bíróság pergátló körülmény fennforgását észlelné, — míg viszont van olyan per is, ahol nem az adóvégrehajtást szenvedő, hanem más harmadik személy (magánhitelező) lépett fel a községi közeg ellen: s itt az ítélőtábla észlelte hivatalból a Pp. 180. §. 1. pontjában. írt pergátló körülmény fennforgását. A. felvetett kérdés tisztázása céljából ki kell indulnunk abból a generális jogszabályból, mely a hasonló jogviszonyokra vonatkozik és azután meg kell vizsgálnunk, hogy a generális szabály a felvetett kérdésben specialiter módosul-e, és ha igen, mennyiben? Az adó (vagy más, közadók módjára behajtandó közteher) kivetése vagy behajtása alkalmával elkövetett szabálytalanságokból származó kár megtérítése iránti igény fogalmilag vagy az állami, törvényhatósági, vagy községi (városi) közegek, mint eljáró adóközegek, — vagy az államkincstár vagy helyhatóság, mint adóközületek ellen irányulhat. Következőleg a generális szabályokat az állami, törvényhatósági és községi közegek, valamint nevezett közületek kártérítési felelősségére vonatkozó jogszabályokban találhatjuk meg. Az állam, valamint közegeinek kártérítési kötelezettsége nemcsak egyes tételes jogszabályokban (1871:VIII. t.-c. 1871 :LI. t.-c. stb., stb.), hanem az állandó bírói gyakorlatban megnyilvánuló általános magánjogi szabályokban nyert megállapítást és ezek szerint a kártérítési igények minden esetben polgári perútra utaltattak. Kitűnik ez a vonatkozó tételes rendelkezéseken kívül a Kúria 5. sz. TÜH-ból is. A törvényhatóság és a község ,valamint közegeinek általános kártérítési kötelezettsége tekintetében az 1929 :XXX. t.-c. 98. §-a érintetlenül hagyta az 1886 :XXI. t.-c. 89.-92. §-ait és az 1886:XXII. t.-c. 86.— 88. §-ainak rendelkezéseit. így a Ikereset érvényesítése ezek tekintetében polgári perútra tartozik generaliter.