Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

Rendeletek. 47 menye a 3770 pengőt eléri, vagy megnaladja. mert ebben az esetben a 3600 P adómentes szolgálati Illetmény és' á 3770 P adóköteles szolgálati illetmény közötti különbözet már 170 pengőt tesz ki. amelyből az erre eső 85 P jövedelemadó összegének levonása után a Jövedelem fele érintetlen marad. II. Az 1940 XXII L-e 29. §-a szerint a kikötés nélkül önként adolt lámoga'ások nem esnek jövedelemadó alá a 1. merő. íeln.e.iő és olda'ási rokonoknál abban az esetben, ha az, aM az önkéntes támogatási nyújtja, jövedelemadót fizet, a jövedelem- és vagyonadóról "szóló 1927. évi 500. P ML számú hivatalos összeállítás 15. g-ának 2. pontja szerint pedig az ilyen ingyenes szolgáltatások az azt nyújtó személy jövedelemadó alapjából nem vonható le. Ennek a rendelkezésnek nyilvánvalóan az a célja, hogy az ilyen kikötés nélkül adott támogatások nyújtásával a családfő jövedelemadóalapját ne lehessen szétdarabolni és a jövedelemadó lételeinek fokozatos alkalmazását kijátszani Előfordulnak azonban olyan esetek is. amikor az adózói a rokoni támogatás szolgáltatására nem magánjogi kikötések, szerződések, vagv végrendeleti intézkedések kötelezik, hanem az adózó ezt azért szolgáltatja, mert olyan rokonról van szó, akivel szemben valamelyes tartási kötelezettség terheli, vagy az ilyen támogatás szolgáltatására a családi kötelékből folyó erkölcsi okok kényszeritik Nem emelek tehát észrevételt az ellen, ha az ilyen kötelezettség nélküli támogatásokat is levonják az adókivető hatóságok az adózó jövedelemadó alapjából, abban az esetben, ha az ilyen támogatások összege nem haladja meg azt a mértéket, amelyrée az adózó rokonainak életkörülményeik szerint feltétlenül szükségük van továbbá, ha az ilyen tartási kötelezettség, yagy erkölcsi ok fennforgását kétségteíenüf nieg lehet állapítani és ha az egybevetett adatok is azt bizonyítják, hogy a rokoni támogatás nyújtása nem a fokozottabb adótétel alkalmazásának kijátszása céliából történik:. Ónként érthetően, minden olyan esetben amidőn az aókivető hatóságok a .kikötés nélkül adott támogatást élvező személyek lakóhelye szerint illetékes m. kir. adóhivatalt) soron kívül kell értesíteniük, hogy a levont támogatás összegét a támogatást élvezőknél jövedelemadó alá vonhassák. Ilyen esetekben a támogatás kikötés nélküli jellegére való tekintettel nem emelek észrevételt az ellen, ha a támogatás összege után a támogatást élvező személyeknél az általános kereseti adó kivetését a m. kir. aóhivalalok mellőzik. III. A honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 137. csanak végrehajtása tálcában kiadott 83.800. Eln. Lgy 1940. és 104.000. Eln. 35,1941 számú honvédelmi miniszteri rendeletek arra kötelezik a ház tulajdonosé kai. hogy az építésügyi hatóság által kijelölt, épületekben határidőn belül szükségóvóhelyet létesítsenek. Ezzel kapcsolatban az 1941. évi május 31-én kelt 114.500 VII. 1941. számú rendeletem az ilyen légoltalmi szükségóvóhelyek építésére átalakítási adókedvezményt engedélyez abban az esetben, ha ennek létesítésével felmerült és igazolt költségek az 1941. évi házadókivetésnél alapul vett nyersbérjövedelem, vagy kaszonérték lO^o-át meghaladják és ha a létesített óvóhely megleld azoknak a műszaki kikötéseknek, amelyeket az idézett rendeletem 1. §-ának 1—8. pontja tartalmaz. Ebből következik, hogy ilyen házadókedvezményben nem voltak részesíthetők azok az épületekamelyeknél az építési költségek a nyersbérjövedelem 10-o-át sem érték el: de nem voltak ebben a kedvezményben részesíthetők az ideiglenes házadómentességet éhező, valamint az olyan épületek tulajdonosai sem. amely épületek a jóváhagyott szabályozási terven