Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 3. szám - A kivetési körrendeletről

48 Rendeletek megállapított szabályozási vonalnál kijebb, vagy beljebb állanak, vagy az utca színijénél magasabban vagy mélyebben feküsznek. Minthogy azonban az ilyen épületekben is szükségóvóhelyet kell létesíteni, amelyre az épület tulajdonosát hatósági rendelkezés kötelezi, — minthogy továbbá az ilyen óvóhely létesítésével kapcsolatos költségeknél csak előzetes műszaki ellenőrzés úHán lehetne megállapítani, hogy a költségek közül melyek a beruházási és melyek *a lalarozási költségek nem emelek észrevételt az ellen, ha az adókivető hatóságok az olyan szükségóvóhelyek létesítésével kapcsolatos költségek 50o/0-át. amelyek után az énület tulajdonosai a Fenlefib már említett okoknál foeva házadókedvezménvben nem részesülhettek, minden további Aizsgálat nélkül a házbirtok jövedelméből fenntartási és karbantartási költségek címén levonják. Önként értetődik, hogy az óvóhely létesítésével kapcsolatos költségek végösszegét az adózó hitelt érdemlően tartozik igazolni. (86.100/1942. pü. r'f) A m. kir. minisztérium 1040/1942. M. E számú rendelete, a jrész,vénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában. 1.. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek (az alábbiakban: vállalat) üzleteredményének felhasználásáról szóló 1210/1932. M. E. számú rendeletet az 1941. június hó 30. napja után záródó üzletévről készítettt legközelebbi évi mérlegben kimutatott üzleti nyereség hováfordítása tárgyában is alkalmazni kell. Ha a vállalat osztalék kifizetését határozza el, legfeljebb a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből fizetett osztaléknak megfelelő mértékű osztalékot fizethet. Abban az esetben azonban, ha a vállalat a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből osztalékot nem fizeteltt, legalább lo/0, ha pedig 4o/0-nál kisebb osztalékot fizetett, az előző évi osztaléknál 1 o/o-kal nagyobb mértékig 'terjedő, de legfeljebb 4o/0 osztalékot fizethet. Az igazgatóság tagjai részére ebben a minőségükben a nyereség terhére megállapított díjazás vagy nyereségrészesedés (tantiéme) mértéke nem haladhalja meg a közvetlenül megelőző üzleti év nyereségéből ilyen címeken kifizetett juttatásokat. Abban az esetben azonban, ha a vállalat az előző bekezdés második mondatában biztosított lehetőséggel élve osztalék fizetését, illetőleg az osztalék mértéknek emelését határozza el, a vállalat a nyereségnek annyi százalékáig terjedő mértékű díjazást vagy nyereségrészesedést (tantiémet) fizethet, mint ahány százalékos osztalékot fizet. A második és harmadik bekezdésben foglalt rendelkezések az 1938. évi december hó 31. napja után alakult vállalatra azzal az eltéréssel nyernek alkalmazást, hogy az ilyen vállalat legfeljebb 5<>/o osztalékot akkor is fizethet, ha osztalékot eddig egyáltalán nem, vagy 5°/o-nál kisebb mértékben fizetett és hogy igazgatósági tagjait — ebben a minőségükben — az üzleti nyereség legfeljebb 5.o/o-a erejéig akkor is részesítheti díjazásban vagy nyereségrészesedésben (tantiémben), ha ezen a címen eddig ennél kevesebbet vagy semmit sem fizetett. A nyereség feleslegének felhasználása tekintetében egyébként az 1210/1932. M. E. számú rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 2. §. A pénzügyminiszter az 1. §-ban meghatározott korlátozó rendelkezések alól — a rendelet hatálybalépése előtt már megtartott közgyűlés határozatai tekintetében is — kérelemre felmentést adhat.