Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 5. szám - Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése

Joggyakorlat. 85 szerint a valódi üzleteseményeket és valódi értékeket szabad bevezetni az üzleti könyvekbe. *A pénzügyi hatóság ehhez képest jogszerűen tekintette valódiaknak a panaszos könyveiben kimutatott követeléseket. A bíróság állandó gyakorlata szerint a vállalat hiteles könyvein és mérlegein alapuló adókivetés helyességét nem támadhatta meg eredményesen azzal a kifogással, hogy a könyvei és mérlegei olyan adatokat is tartalmaznak amelyek nem valódiak, hanem szinfegesek. (M. Kir Közigazgatási Bírósági 10.193/1940. P. sz.) Házadó. H. .H. Ö. 2. §. (1) bek. 6. pont, 22. A gyárüzem területén levő irodahelyiségeket akkor is megilleti a házadómentesség, ha ezekben az irodahelyiségekben intézik az azonos gyárüzem máshol levő helyiségeiben folytatott üzem ügyeit is. INDOKOK: Panaszosok a fent említett helyiségek után kivetett házadót sérelmezték, mert azokat állandó házadómentesség illeti meg. A panasszal megtámadott határozat szerint az állandó házadómentesség az említett irodahelyiségekre azért nem adatott meg, mert a gyárüzem nemcsak ezen a helyen hanem a F.-. sz. alatt is működik s a két gyár ügyei együttesen intéztetnek a fent említett irodahelyiségekben, amely a R. utcai gyár működéséhez viszonyítva túlméretezett, _s igy központi irodának tekintendő, amelyet pedig"a mentesség nem illet meg. A H. H. Ö, 2 §. (1) bek. 6. pontja szerint az! állandó mentesség megilleti a gyárak területén az üzem céljára szolgáló irodahelyiségeket is. A sérelmezett határozat megállapítása szerint panaszosoknak a R. utcai házukban gyárüzemük van. A szóban forgó irodahelyiségek igy a gyártelep területén vannak,, azokat tehát az. állandó adómentesség megilleti. Az a körülmény, hogy ezekben az irodákban intézik panaszosok az azonos gyárüzem máshol levő helyiségeiben folytatott üzem ügyeit, is, az adómentesség megtagadására okul nem szolgálhat, mert csak az olyan központi irodát nem illeti meg az állandó házadómentesség, amely fegyik gyártelep területén sem fekszik. (M. kir. Közigazgatási Bíróság, 12731/1939. P.) Lisztforgalmi adóváltság. 1500 1937. P. M. rend. 4. §. (1) bek. 3: p. 23. A keresetlevélben közölt kivonatos szerződés másolat uláa a kincstár a mellékletekre megállapított illetéket jogosan követeli. INDOKOK: A Pp. 45. §-ának és 129. §-ának harmadik bekezdésének egybevetett rendelkezése szerint, ha a fél a bíróság illetékességét alávetésre alapítja, az erről kiállított okiratot eredetiben vagy másolatban (kivonatban) kell csatolni. Ennek a kötelezettségüknek pedig a panaszos ügyvéd által képviselt felperesek akként lettek eleget, hogy az adásvételi szerződés kivonatos másolatát nem külön mellékletként csatolták, hanem azt a kereseti kérelem után a keresetlevél utolsó bekezdésében közölték. Ezt a másolatot, habár nincs külön papírlapra írva a pénzügyi hatóságok helyesen tekintették a keresetlevél mellékletének és vonták az erre" megállapított összegszerüleg nem kifogásolt illeték alá:, mert a Pp. szabályai szerint a fél által csatolni kötelezett okiratok akkor is az 1914. évi XLI.II t. c. 8. §-ábaii