Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1942 / 5. szám - Az értékkülönbözeti tartalék könyvelése
84 Joggyakorlat. mam JOGGYAKORLAT 20. A jogerősen kivetett társulati adó helyesbítésének — új adókivetés elrendelése nélkül — akkor van csak helye ha az adóköteles nyereség egy része a vállalat helytelen vagy hiányos bevallása miatt, tehát a vállalat nuilaszlúsábói maradt, adózatlan. INDOKOK: Panaszos a pótkivetés jogszerűségét támadja, mert a bevallása a valóságnak megfelelő és helyes volt és ezért a jogerősen; kivetett adó helyesbítés útján fel nem emelhető. Legfeljebb a T. H. Ö. 29.. §-a alapján a pénzügyminiszter új adókivetést rendelhetett volna el. Ámde ez nem történt meg. A panasz alapos. Nem vitás az,. hogy az 1935. és 1936. évi társulati adó kivetése az adóévben jogerőssé vált. Az adó utólagos helyesbítésének alapjául szolgáló veszteségeket és értékcsökkenési tartalékolásokat panaszos bevallásaiban és a bevallásokhoz csatolt mérlegekben, nyereség-veszle.ségszámlákban feltüntette. A kir. adóhivatal az adó kivetése rendjén ismerte és elbírálta ezeket a mérlegtételeket, amelyek ennélfogva csak akkor vehetők ujabb elbírálás alá. ha a pénzügyminiszter a 29. §. alapján új adókivetést rendel el. Ámde az nem történt meg.. A iogerősen kivetett társulati adó helyesbítésének — íij adókivetyés elrendelése nélkül — rákkor van helye, ha az adóköteles nyereség egy része a vállalat helytelen, vagy hiányos bevallása miatt, tehát a vállalat mulasztásából adózatlan maradt. Minthogy azonban panaszost ebben a I tekintetben mulasztás nem terheli és számműveleti vagy leírási tévedés sincsen, azért a jogerőssé vált adókivetés helyesbítését jogszerűnek elismerni nem lehetett. (M. Kir. Közigazgatási Bíróság 15.558/1940. P. szám.) Társulati adó. T. H. Ö. 12. §. 21. A vállalat hiteles könyvein és mérlegein alapuló adókivetés helyességét az adóköteles nem támadhatja meg eredményesen azért mert könyvei és mérlegei színleges adatokat is tartalmaznak. INDOKOK: Az 5-ilv kifogásra nézve előadja panaszos, hogy 1931., 1932. és 1933. üzletévekben nagyobb veszteségeket kellett volna kimutatnia ami hitelképességét és piaci helyzetét '(érintette volna. Ezt elkerülendő a M. W. A. G részvényes cég magára vállalta a veszteséget, amelynek a mérlegből való eltüntetése céljából jóváíró leveleket adott panaszosnak.. Ebből a könyvtechnikai műveletből nem keletkezett valódi követelés panaszos javára, sem kötelem a külföldi eég terhére. E fiktív aktívumok alkotásából előny származott a kincstárra, mert azok nélkül nem mutatkozott volna adóköteles nyereség. Ez a kifogás is alaptalan. Nem lehetett annak helyet adni a másodfokú határozat helytálló indokainál fogva és még azért sem mert a kereskedelmi törvény és az .általános könyvelési szabályok