Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Belföldi kereskedelmi leveleknél ügyvéd illetékfizetési kötelezettsége

Dr. Sárfy A.: Belf. keresk. leveleknél ügyv. illetékfiz. köt. 69 kereskedelmi levél illetékköteles felhasználójaként a peres felet, ügyfelet jelöli meg, akkor egyúttal — bár közvetve — megállapítja azt is, hog\ csupán az elsősorbani fizetési kötelezettség tekintetében döntött. Ügyfcl ugyanis csak a peres fél lehet. Az ügyvéd pedig nem peres fél, haneni a peres félnek a megbízottja. Az elsősorbani kötelezettség mellett a kezesség is fennáll. A kezesség külön bírálható és bírálandó el, aminthogy az 1914:XLIII. t.-c. 53. §-ában foglalt rendelkezés a fentebb már kifejtettek szerint csak az elsősorban fizetési kötelezettségre vonatkoztatható. A kezesség szempontjából az illetéklerovás mikéntje, vagyis hogy bélyeggel, közvetlen fizetéssel való lerovás vagy kiszabás útján követelheti a kincstár az illetéket, az ÜL szab. 94. és 97. §-ainak máiismertetett rendelkezései folytán közömbös. A-kezesség minden esetben fennáll. Rá kell mutatni azonban itt arra, hogy az 5100 1931. M. E. rentí. 62. §. (2) bekezdése alapján a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél felhasználása esetén csak bélyegben vagy köz% étlen fizetéssel való lerovás esete foroghat fenn, amely utóbbi lerovás az 5100 1931. M E. rend. 68. §. (12) bek. alapján minden tekintetben a bélyeggel való lerovással egy tekintet alá esik. Ugyanis a 62. §. (2) bekezdése szerint a bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel való lerovás kötelező, amennyiben az illeték alapja nem visszatérő szolgáltatásaak vagy haszonélvezeti vagy használati szolgalomnak az értéke és az illetékalapot vagy annak ey részét maából az okiratból vagy azzal kapcsolatos, ahhoz csatolt vagy abban hivatkozott más iratból meg lehet állapítani. Már pedig a felhasználó csatolhatja azt az iratot, amelyből a pertárgy érétke kitűnik, vagy ha nem is csatolhatja, a pertárgy értékét bejelentheti. De azt, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél felhasználása esetében illetékkiszabás útján való fizetésnek nincs helye, bizonyítja az 5100 1931. M. E. rendelet 68. §-ának (1) bekezdése is, amely második mondatában akként rendelkezik, hogy a felhasználás folytán illetékkötelessé váló okiratnál felhasználás előtt kell a befizetést teljesíteni. Ezen megállapítás eredményeként pedig azt a következtetést kell levonni, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél felhasználása következményeként jelentkező illetékrövidítéseknél a kezességet az ül. szab. 94. §-a alapján kell elbírálni. A 94. §. ismertetett rendelkezései szerint tehát a peres fél ügyvédjének a kezessége fennáll. A kezesség folytán azonban az ügyvédet nemcsak az egyszeres, hanem a felemelt illeték is terheli. Terheli pedig azért, mert a fent kifejtettek szerint az illeték lerovása vagy bélyegjegyek felhasználásával vagy pedig közvetlen fizetéssel történhetik. A közvetlen fizetés a mulasztásnak hátrányos következményei tekintetében is a bélyeggel való illetiéklerovással egy tekintet alá esvén (5100 1931. M. E. rend. 68. §. (12) bek.), a bélyeggel való illeték lerovásának elmulasztása esetén az