Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Belföldi kereskedelmi leveleknél ügyvéd illetékfizetési kötelezettsége

70 Dr. Sárfy A.: Belf. keresk. leveleknél ügyv. illetékfiz, köt. ül. szab. 103. §-a szerinti felemelt illeték pedig a most idézett 103. §. első bekezdése alapján a kezest is terheli. A kezesség alkalmazása szempontjából közömbös, hogy a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet felhasználó ügyvéd ügyfel* belföldi-e vagy külföldi, mert a kezesség alkalmazásának előfeltétele az elsősorbani fizetési kötelezettel szembeni behajthatatlanság lévén, az előfeltétel mikénti bekövetkezése nem lehet ügydöntő. Döntő csak az előfeltétel fennforgása. A külföldivel szembeni behajthatatlanság kérdése függ attól, hogy a külföldi állampolgár államával szemben a magyar államnak van-e j ogsegély nyújtás iránti szerződése. Az elsősorbani illetékfizetési kötelezettség érvényesítése szempontjából a fizetési meghagyás kézbesítése tekintetében a K. K. H. Ü. 94. §. (9) bekezdéséhez fűzött Utasítás (3) bekezdése, a m. kir. pénzügyminiszternek 21.889/1936. P. M. számú azon rendelete, amely szerint a külföldi állam hatóságaitól kényszerkézbesítés csak akkor igényelhető, ha az illető állammal ilyen irányú szerződés van érvényben, illetve az ügygondnoki kirendelésre vonatkozó 96. §-ának a rendelkezése, míg a behajtás tekintetében a K. K. H. Ö. 44. §. (3) bekezdéséhez fűzött Utasítás (22) bekezdése az irányadó. Ezek a jogszabályi rendelkezések azcnban a behajthatatlanság tényének előzetes mozzanatai csupán, illetve arra szolgálnak, hogy a kezesség alkalmazásának előfeltétele miként állapíttassék meg. De nem lehetnek kihatással a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet felhasználó illetékfizetési kötelezettségénk mikénti minősítésére. A behajthaattlanság tényének beközvetkezése a kezességi minőségre nincs kihatással. Tételes jogszabály nincs arra, hogy a külföldi állampolgár illetékfizetési kötelezettségének a minősége más lenne mint a belföldié, illetve, hogy a külföldi állampolgár meghatalmazottja más elbírálás alá esnék, mint a belföldi állampolgár meghatalmazottja. Ennek folytán az ügyvédnek az elsősorbani vagy kezesi fizetési kötelezettség eszempontjából is csak az általános, illetve az esetleges különös jogszabályi rendelkezések lehetnek irányadók. A megbízó lakhelye, esetleges külföldi állampolgársága közömbös. Végül nem függhet a kezesség alkalmazása attól a körülménytől sem, hogy a kincstár a jogügyleti ületéket csupán a pertárgy értéke vagy a jogügylet tárgyának az értéke után követelheti-e. Ez csupán az illetékalap jogosságának és helyességének a kérdése, amely független az illetékfizetési kötelezettségtől. Az illetékalap és a fizetési köteleettség két különböző jogi fogalom, amelyhez fűződő jogkövetkezmények is különbözők. Mindezekből következik, hogy a belföldön kelt, feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelet, a levélben foglalt jogügyleti szerződő és egyúttal peres fél érdekében, bizonyítás céljából a perbíróságnál bemutató (becsatoló) ügyvéd a levélben foglalt jogügylet illetékért — és pedig úgy az egyszeres, mint a felemelt ületékért — kezességgel tartozik. Az ügyvéd kezessége szempontjából közömbös, hogy az ügyfele külföldi-e vagy belföldi és hogy az illetéket a kincstár a jogügyleti vagy a per tárgyának értéke után követeli-e?