Az adó, 1942 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1942 / 4. szám - Belföldi kereskedelmi leveleknél ügyvéd illetékfizetési kötelezettsége

68 Dr. Sárfy A.: Belf. keresk. leveleknél ügyv. illetékfiz, köt. 54. §-ának a rendelkezése. Ezen felhívott jogszabály szerint a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli a bélyeggel lerovandó illetéket elsősorban az ügyvéd köteles lei óni. Az 54. §-nak harmadik bekezdése szerint pedig az első bekezdésben foglalt rendelkezés a mellékletként becsatolt és felmutatott eredeti iratok után járó illetékre nem alkalmazható. A. most ismertetett törvényes rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az ügyvédnek csak Pp-el szabályozott eljárásokban felmerült és bélyegben lerovandó illetékre vonatkozólag nyert szabályozást az elsősorbani illetékfizetési kötelezettsége és pedig csak az elsősorbani illetékfizetési kötelezettség. Az okirati illetékek tekintetében az általános jogszabályok az irányadók. Az 1914:XLIII. t.-c. 54. §-ának rendelkezéseiből — amelyben speciálisként jelentkezik — tehát korlátozott, az elsősorbani illetékfizetési kötelezettségre terjed ki és pedig a fent ismertetett korlátok között. Az illetékrövidítésben résztvett és elsősorbani fizetési kötelezettségét magával nem vonó cselekmények tekintetében a felhívott jogszabály rendelkezést nem tartalmazván, velük szemben az általános jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Vagyis a kezességük az ill. szab. 94. és 97. §-ai szerint bírálandó el. Az ill. szab. 94. §. 1. ponja szerint a bélyegilleték lerovásáért valamint a bélyegjegyek szabályszerű felhasználásáért a 89., 90., 91., 92. és 93. §-okban megjelölt személyeken kívül kezeskednek: 1. mindazok, akik a maguk vagy más nevében bélyegköteles okiratot vagy irományt kiállítanak, elfogadnak, feltételesen bélyegmentes vagy külföldön kiállított okiratot vagy irományt bélyegkötelezettséget megállapító használatba vesznek. A 6. pont szerint mindazok, akik illetékrövidőtésben résztvesznek, ha szabály szerint büntetés alá nem vonhatók is, azon bélyegilletékért, mellyel a kincstár megrövidíttetett. A készpénzben fizetendő illetékek iránti kezességet szabályozó 97. §. 1. pontja szerint pedig a készpénzben fizetendő illetékek lerovásáúrt kezeskednek: oly bélyegköteles okiratokra nézve, melyektől az illeték nem bélyegjegyek felhasználása, hanem készpénzfizetés által rovatik le, azok, akiket a 94. §. szerint bélyegilleték lerovásának kötelezettsége terhel. (Lásd: 2071. elvi jelentőségű határozatot is.) A 97. §. 6. pontja pedig azonos rendelkezést tartalmaz, mint a 94. §. 6. pontja. A Közigazgatási Bíróság 252/3. számú jegegységi megállapodásában azt az álláspontot foglalta el, hogy a kereskedelmi levélnek az illetékét csak attól a peres féltől (ideértve a mellékbeavatkozót és perbehívottat is), illetve a bírói eljárásnak csak attól az ügyfelétől lehet követelni, aki a levelet a bírói eljárásban bizonyítás céljából felhasználta, de ettől is csak abban az esetben, ha ő a levélnek kiállítója, elfogadója, vagy ezek egyikének jogutódja. A levél felhasználójának azonban akkor is a peres felet, illetve a bírói eljárásnak az ügyfelét kell tekinteni, ha a levelet kérelme folytán vagy bizonyítási célzata érdekében más személy használta fel. A jegegységi megállapodás akkor, amikor a feltételesen illetékmentes