Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 3. szám - Az 1941. évi adókivetési körrendelet

Az 1941. évi adókivetési körrendelet. 41 házadómenlesség kedvezményét is élvezi, a házbirlok értékét any­nyiszor kell az érték 1.3o/0-ával, ha pedig az ideiglenes házadómen­tesséíg a községi pótadóra is kiterjed, annyiszor kell az érték 1.8qb-ával növelni, ahány évig az ideiglenes házadómentesség az adókivetés idő­pontjában még érvényben van, amely időtartam megállapításánál a naptári évnél rövidebi) idő — ha az 6 hónapnál kevesebb, — fi­gyelmen kívül hagyandó, ha pedig 6 hónapnál több, egy teljes évnek számítandó. Pl. egy 10.000 P bérjövedelmű ház értéke Budapesten 78.000 P, vidéki városokban 80.000 P lesz, ami természetes is. mert vidéken az alacsonyabb bérek miatt a 10.000 P jövedelemnek nagyobb terjedelmű ingatlan felel meg, mint a fővárosban. Ha ugyanilyen bérjövedelmű ingatlannak a H. H. Ö. 5. §-a szerint járó közönséges ideiglenes házadómentessége van és ez az adómentesség még 12 évig van érvényben, a 78.000 P értéket 12-szer 1.3o0-kal, vagyis a 78.000 P érték 15.6°/o-ával (12.168 pengővel) kell növelni, tehát az ilyen ház értékét 78.000 -f 12.168 == 90.168 pengőben kell megállapítani. Ha ellenben ugyanilyen háznak a községi pótadóra is kiterjedő rend­kívüli ideiglenes házadómentessége van, amely még 16 évig van ha­tályban, a 78.000 P értéket 16-szor 1.8o/0-kal, vagyis a 78.000 P érték 28.8°o-ával '22.464 pengővel kell növelni, tehát az ilyen ház értékét 78.000 — 22.461 = 100.464 pengőben kell megállapítani. Minthogy Buda­pest székesfőváros területén a rendkívüli ideiglenes adómentességek egy része bizonyos időre teljes adómentességet, bizonyos időre pedig 75, illetőleg 50»/o-os adómentességet biztosít, a vagyonadó szempont­jából a 15 évre szóló teljes, további 10 évre szóló 75<>/o-os rendkívüli ideiglenes házadómeníesség 22 és félévi teljes adómentességnek, a 15 évre szóló teljes, további 10 évre szóló 50o/0-os rendkívüli ideigle­nes házadómentesség pedig 20 évi teljes adómentességnek felel meg. Budapest székesfőváros IV., V. és IX. kerületének egyes meghatározott részein 8°o-os házadót fizető épületeknél a bérjövedelem 7.8-szeres szorzatát annyiszor 1.5°/o-kal kell növelni, ahány évig még a házadót a nyersbérjövedelem után a 8o0-os kedvezményes adókulccsal kell kivetni. (2) Az olyan városokban és községekben, amelyekben a községi pótadó 50o0-nál magasabb, de 100o/o-nál nem több, az előző (1) be­kezdésben megállapított szorzószámot 10<>'o-onként 0.2-del kell csök­kenteni; vagyis ha az (1) bekezdés szerint a szorzószám 8 volt, akkor pl. 560/o-os községi pótadó esetében 7.8, 63<>/o-os pótadó esetében 7.6, 780/o-os pótadó esetében 7.4, 84o<o-os pótadó esetében 7.2, végül 95o/0-os pótadó esetében 7 szorzószámot kell alkalmazni. Ha a községi pót­adó a 100o/o-ot is meghaladja, akkor vidéki városokban a szorzószámot 6.8-re, községekben pedig 7.2-re, illetőleg 7.6-re kell mérsékelni. Ön­ként érthetően az ideiglenes adómentességben rejlő 1.3<y0-os érték­többletet is a csökkentett érték után kell számítani, mert a H. H. Ö. 5. §-a alapján járó adómentességnél a községi pótadónak a hozadéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom