Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1941 / 4. szám - A jövedelemadó egyes rendelkezéseit módosító ujabb jogszabályok [1. r.]

62 Dr. Csulak E.: A jöv.-adó rendelk. mód. új jogszabályok. fogva azokat az erdőbirtokosnál számításba venni nem lehet, hanem a szerződésből kitűnő vételárból csupán a fentebb már említett személyi és dologi kiadásokat kell levonni. Ha azonban valamely erdőrészen saját kezelésben történt a kitermelés, a személyi és dologi kiadásokon felül figyelembe kell venni azokat a költségeket is, amelyek a kitermeléssel együtt járnak, nevezetesen a fadöntés, a legallyazás és a különféle választékokra való feldolgozás költségeit is. De ide kell számítani az ú. n. közelítési költséget is, amely alatt a legallyazott és különféle választékokra feldolgozott faanyagnak a legközelebbi szállítási eszközig, nevezetesen szekérútig, erdei vasútig, úsztatóig vagy csúsztatóig való eljuttatása költségeit kell érteni. Ha ettől a közelítési helytől a fatömeg átadási helyéig való eljuttatás is az erdőbirtokos kötelessége, akkor a nyersbevélelből le kell vonni még az ú. n. szállítási költséget is, amely alatt a faanyagnak a közelítési helyről arra a helyre való szállítása költségeit kell érteni, amely helyről a továbbszállítás mjár a vevő veszélyére és költségére történik. A jövedelemadóra vonatkozó törvényes rendelkezések a rendes üzemterv szerint kezelt erdőknél kedvezményes adókulcs alkalmazását tették lehetővé eddig is az olyan erdőbirtokosokra nézve, akiknek erdejében több évi vágás terület faállománya összevontan termeltetett ki. Amíg azonban az eddigi rendelkezések igen bizonytalan alapon épültek fel, addig az 1940:XX1I. t.-c. (2) és (3) bekezdése ezt a kérdést igen szabatos formában rendezte el. Eszerint az olyan erdőkre nézve, amelyekben az adóévben lezárt termelési időszak alatt több évi vágásterület faállományát egyszerre termelték ki, vagy adták el, az adózó kérheti, hogy a teljes tőérték egy évre eső részének és a számbajöhető egyél) liszla jövedelmének együttes összege után járó adótételből két tizedesig <y0-ra átszámított adókulcs alkalmaztassék az adóalapul szolgáló egész tiszta jövedelmére. Abban az esetben azonban, ha az adózónak más forrásból származó jövedelme nincs, vagy ha van is, de azt a levonható tehertételek felemésztik, a terheknek az egyéb forrásból származó jövedelmekkel nem fedezett részét a teljes tőértékből előbb le kell vonni,, a megmaradó részt el kell osztani annyi évvel, ahány évi vágásterület faállományát egyszerre termelték ki, vagy adták el és az így kiszámított adóalap után az előbb elmondottak szerint kiszámított adókulcsot kell az egész jövedelemre alkalmazni. Az idézett rendelet 5. §-ának (14) és további bekezdései ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazását a következőképen világítják meg: A kedvezményes adókulcs kiszámítása akként történik, hogy az erdőbirtokból eredő tiszta jövedelmet annyi részre kell felosztani, ahány évi vágásterület egyszerre való kihasználására a birtokos hatósági engedélyt szerzett, mert aki enélkül használja ki egyszerre az egy évi vágáslerület faállományát, az 1940:XXII. t.-c. 32. §-ának (4) bekezdése szerint a kedvezményes kulcs alkalmazásával járó előnyben nem részesílhelő. Az egy évre eső összeget azulán hozzá kell adni