Az adó, 1941 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1941 / 4. szám - A jövedelemadó egyes rendelkezéseit módosító ujabb jogszabályok [1. r.]
Dr. Csulak E.: A jöv.-adó rendelk. mód. új jogszabályok. 63 az adózó egyéb számbajöhető jövedelméhez, és a tehertételek levonása után mutatkozó tiszta jövedelemre járó adótételt az adóalaphoz viszonyítva o/0-ra kell átszámítani, és ezt az adókulcsot kell a rendkívüli fahasználatból és az adózó egyéb jövedelméből alakuló teljes évi adóalapra alkalmazni. Az idézett rendelet 5. §-ának (15) bekezdése a számításra rendkívül praktikus példát állít fel és adott esetben csak a számokat kell behelyettesíteni, hogy a tényleges viszonyoknak megfelelő kedvezményes adókulcs kiszámítása pontos legyen. Bonyolultabb már az az eset, ha az adózónak egyéb jövedelme nincs, vagy pedig, ha van is, a tehertételek többet tesznek ki, mint amennyi az egyéb jövedelemforrásból származó jövedelem összege, mert ha az összevont fahasználat éveinek száma szerint egy évre eső jövedelemből kellene a terheket levonni, vagy pedig, ha van is egyéb jövedelme, de az kevesebbet tesz ki, mint a tehertételek összege, akkor olyan kevés egy évi tiszta jövedelem maradna, hogy az arra járó adótétel °o-ra átszámított összege igen alacsony 'lenne, vagy éppen előfordulhatna az az eset is, hogy tiszta jövedelem nem is maradna, tehát nem volna adótétel, amelynek <y0-ra átszámított kulcsát az erdőkitermelésből származó egész jövedelemre alkalmazni lehetne. Éppen ezért a törvényhozó szándékának az felel meg, hogy ilyen esetekben a rendkívüli fahasználatból származó egész jövedelemből kell levonni a tehertételeknek azt a részét, amely az egyéb jövedelemforrások jövedelmével fedezve nincsen és az így megmaradó jövedelmet kell elosztani annyi évvel, ahány évi fahasználat kitermelése összevontan történik; az így egy évre kiszámított összeg után járó adótétel o/o-ra átszámított kulcsát kell az adózó egész tiszta jövedelmére alkalmazni. Az idézett 5. (17) bekezdése az ilyen esetekre is — éspedig mind a két lehetőségnek megfelelően, — igen szemléltető példákat állít fel, úgy, hogy az ilyen bonyolultabb eseteknél is a kedvezményes adókulcs kiszámítása a számadatok megfelelő helyettesítésével könnyen elvégezhető. Az erdőbirtok kiszámításával kapcsolatosan az idézett rendelet ő. §-ának (19) bekezdése azt a kérdést is pontosan szabályozza, hogy miképen számítandó ki az erdőbirtok jövedelme abban az esetben, ha az erdőbirtokos a kitermelt fát nem hozza forgalomba, hanem egészben vagy részben a fűrészmalmában vagy fafeldolgozó üzemében ipari cikké, pl. deszkává, dongává, épületfává, talpfává stb. dolgozza fel. A kérdést a rendelet úgy oldja meg, hogy ilyen esetekben is a fentebb elmondott szabályok szerint kell az erdőbirtokból származó jövedelmet kiszámítani, viszont a fürészmalom vagy fafeldolgozó üzem tiszta nyereségének kiszámításánál a felhasznált fatömeg köbméterét faanyag beszerzési költsége címén olyan összeggel kell számításba venni, mint amilyen összeg a jövedelemadónál alapul vett jövedelemből egy köbméter fára aránylag esik. (Folytatása következik.)
