Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban

20Bf<'Schmidt: Személyi elemek a fi adéki <!<<ztatásban. U'kbcn inkább a jövedelmi adó egy különleges fajtájáról van szó, nem pedig hozadéki adóról Az alkalmazotti kereseti adó — és az alkalmazottak különadója is amely a termelést vagy más tevékenységet folytató vállalat szolgálatába állott egy személyek ebből származó keresetének, de legtöbb esetben inkább egész jövedelmének megadóztatására irányul, vollaképen szintén nem mondható hozadéki adónak, hanem inkább a jövedelemadó egy fajtájának, a jövedelemforrásnál beszedett inunkabéradónak béradólevonás volna tekinthető. A tételes magyar pénzügyi jog azonban az általános kereseti adót — még ott is, aho! az adóalany szellemi foglalkozású, vagy járadékélvezö a tárgyi adók mintájára konstruálja meg; ezt az elvet valósítja meg az adóalap megállapításáról rendelkező, bizonyos költségek levonását megengedő, más költségek levonását tiltó szakasz.4 Hozadéki és nem jövedelmi adóként szabályozza a jog az alkalmazotti kereseti adót is, amelynél még bizonyos »üzemi kiadásokat? is elismer, de egyébként a személyi jellegű kiadások levonására nem nyújt lehetőséget.5 A társulati adóval, amely a kereseti és jövedelemadó között elhelyezkedő meglehetősen hybrid adótípus, nem kívánunk foglalkozni, mert célunk csak a személyi — természetes személyekkel összefüggő — elemek szerepét vizsgálni, a hozadéki adóztatásban, itt pedig ilyenekről nem lehet szó. inkább a tételes jog rendelkezéseit, mint sem az adók pénzügytan! természetét tekintve tehát a földadó, házadó és kereseti adó hozadéki,, vagy legalábbis hozadéki-szerű adónak minősíthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az említett adókban a személyi (szubjektív) elemeknek semmi helyűk sem lehet. Csak és kizárólag az adótárgynak szemelőttartása és az adótárgy birtokosa személyi körülményeitől való teljes eltekintés? olyan súlyos igazságtalanságra vezethet, amelyet a pénzügyi politikának feltétlenül meg keli szüntetnie. Mert igaz, hogy az egy-két holdas mezőgazdasági törpebirtoknak ás van hozadéka, az egyszobás falusi háznak haszonértéke, az egyedül dolgozó sokgyermekes öreg szabóiparosnak keresete, azonban kétségtelen, hogy ezekben az esetekben az adóteherviselési képesség az adat- és szám szerint egyébként teljesen helyesen megállapított adóalapnak egyáltalában nem felel meg. A hozadéki adóztatásban az adótárgy és adóalap kicsinységének menynyiségi momentuma, az adóalany személyének minősége, valamint egyéb személyi körülményei feltétlenül figyelembeveendők, ha azt kívánjuk, hogy az adó'ehereloszlás egyenletes és az adóztatás valóban arányos és így igazságos legyen. Ezeknek a momentumoknak figyelembevételét fentieken kívül az adóerő fenntartásának szüksége, társadalomés pénzügypolitikai célszerűsége, sőt még az adóigazgatás észszerűsítése is kívánja. A szubjektív momentumok érvényesülése nagy mértékben csökkentheti a hozadéki adók merevségét, ridegségéí, mondhatni kö*K. H. 0. 12. §, 13 §, 15. §. (2) bek. ' K. H. ö. 16. §. (2) bek., végrehajtási u'asítás és vonatkozó rend.