Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban

Dr. Schmidt: Személyi elemek a hozadéki adóztatásban. 21 nyörtelenségét, és az adóztatás igazságosabbá tételének ténye kárpótlást nyújt azért, hogy a hozadéki adó amúgy sem nagyon logikus rendszerében »rendszertani szépséghiba« esik. Ami az egyes hozadéki adóknál a fontosabb személyi elemeket illeti: A földadó, a legtipikusabb hozadéki adó, épen nagy mértékű tárgyiassága következtében kevés lehetőséget ad a személyi elemek bevonására. A földadó kivetésének alapja a löldadó-kalaszter, ebben pedig a személyi körülményeket nyilvántartani, változásaikat feljegyezni meglehetősen nehézkes és költséges lenne. Azonban még a földadónál is meg van a birtokos adófizetési képességének bizonyosfokú figyelembevétele, ha nem is a földadóra vonatkozó jogszabályok keretén belül, hanem azon kívül. A mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap — vulgó: boleltaalap — ugyanis megtéríti az állami földadót annak, akinek az egy község területén levő összes földbirtoka után megállapított kataszteri tisztajövedelme 100 K-t nem halad meg; ha a földbirtokosnak ugyanabban a községben szőlőbirtoka is van, úgy a fenti 100 K-s határ a szőlőbirtok kataszteri tisztajővedelmével, de holdanként legfeljebb 25 K-val emelkedik. Fentebbihez hasonló kedvezményben részesülnek az O. F. B.-kishaszonbérletek bérlői is.c Minthogy az állam a törpebirtokos földadóját megtéríti, gyakorlatilag a földadónál a minden személyszerű adóztatás alapintézménye, az adóminimum megvalósítottnak tekinthető. A házadóra vonatkozó jogszabályok az épület rendeltetésére és a birtokos személyére tekintettel széleskörű adómentességet adnak, s már ez is bizonyos mértékben a szubjektív elemek fennforgását mutatja.7 Sokkal nagyobb jelentőségű azonban az a kormányrendeleti intézkedés, amely állandóan házadómentessé nyilvánítja az egyszobából és legfeljebb még egy mellékhelyiségből álló lakóházakat, ha az épület tulajdonosa, vagy haszonélvezője, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai, kizárólag vagy túlnyomórészben közönséges napszámból, hadirokkant-járadékból, járadéksegélyből, vagy közsegélyből élnek.8 Egy pénzügyminiszteri rendelet a fentemlített lakóházakkal egyenlő elbánás alá vonja a többek közös tulajdonában levő lakóházakat is abban az esetben, ha az épület legfeljebb két egy-egy szobából és mellékhelyiségekből álló lakást foglal magában, a tulajdonrész a telekkönyvben fel van tűntetve és a résztulajdonosok az előírt összes feltételeknek megfelelnek,9 Ez a rendelkezés a földadó minimumnak megfelelő házadó minimumot jelenti, ami a szegényebb néposztály szempontjából felbecsülhetetlen fontosságú adó- és szociálpolitikai intézmény. A házadó nagyságának a teherviselő képességhez való arányosítását tette lehe• 5.600/1934. M. E. sz, rendelet, amelyet később a 6.400/1935. M. E. és a 9.800/1935. M. E. sz. rendelet módosított és egészített ki. 7 H. H. O. 2 §. (1) bek., különösen az 1, 2, 3. és 10. pont. 8 2.700/1936. M, E sz. és a végrehajtása tárgyában kiadott 73 000/ (93$. sz rendelet. • 144.100/1936 VIII. a sx rendelet