Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 2. szám - Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban

Dr. Schmidt: Személyi elemek a hozadéki adóztatásban. 19 Személyi elemek a magyar hozadéki adóztatásban* Ha a magyar egyenesadókat a szokásos tárgyi adók — személyi adók, vagy az ezeknek nagyjában véve megfelelő hozadéki adók — jövedelmi adók szétválasztás szerint rendszerbe kívánjuk állítani, úgy, kétségtelen, hogy a földadó az első, a jövedelmi és az azt kiegészítő vagyonadó a második csoportba tartozik. A többi adónemnél a rendszertani hely megtalálása nem mindig egyszerű és az adónak egyik yay másik csoportba sorozása sok esetben vitatható. Mindennek az az oka, hogy a tételes jog által szabályozott adónem nem felel meg teljesen a pénzügytani elmélet által felállított típusnak, hanem fejlődéstörténeti, adópolitikai, vagy adótechnikai okokból attól többé-kevésbé eltér. J • . : ü| • ^ A házadó feltétlenül tárgyi adónak minősül,1 de a tárgyi adó kategóriájával rendszerint megegyező hozadéki adó kaLegóriába csak bizonyos meggondolás után sorolható. A lakóházaknak és bérházaknak ugyanis nincsen közgazdasági értelemben vett hozadékuk, mert hozadéknak a termelőüzem gazdasági eredményét mondjuk, a lakóház és bérház pedig nem termelőüzem. A házakban levő lakásoknak a birtokos által történő, vagy bérbeadott használatát csak igen kiterjesztő értelmezéssel mondhatjuk hozadéknak, s ebből következőleg házadó esetén inkább csak a hozadéki adó mintájára alkotott tárgyi adóról, mint sem valóságos hozadéki adóról beszélhetünk. Még érdekesebi) a kereseti adó rendszertani problémája. A magyar pénzügyi jog kereseti adó cím alatt az általános kereseti adót és az alkalmazottak kereseti adóiát szabályozza. Az ipari és kereskedelmi üzletekre, bányászatra kivetett általános kereseti adó kétségtelenül termelést folyta Ló üzemek hozadékát kívánja adótárgygyá lenni, s így ezekben az esetekben a kereseti adó hozadéki adónak mondható2 A szellemi és a rendkívül tág >< bármi más hasznotahjtó« foglalkozás, járadék, járadékszerű szolgáltatás, haszonbér stb. kereseti adója legtöbb esetben egyáltalában nem, vagy csak nehezen lesz hozadéki adónak minősíthető, mert vagy teljesen hiányzik a termelést folytató üzem, vagy pedig az üzemmel azonosított foglalkozás, illetőleg jövedelemszerzési alap csak túlzott fogalomkiterjesztéssel nevezhető termelésnek.3 Mindezekben az ese1 Az adó tárgya a lakóház és más állandó jellegű éjmiet (H. H. Ö. 1.- §. (1) bek.), alapja a nyersházbérjövedelem (8. §. (I) bek.), vagy a megbecsült haszonérték (9. §. (1) bek.). 2 K. H. 0. 2. §. 1. pont. 3 K. H. 0. 2. §. 2. 3, 4. pont.