Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 1. szám - A forgalmi adóigazgatás 1939. évi tevékenysége
8 Rendeletek nem tekinthetők állami intézeteknek, hanem törvény által szervezett és különleges jogállású olyan intézeteknek, amelyeknek működése nem közhatósági jellegű. (2) Az intézetek illetékmentességét a külön szabályozott esetektől eltekintve az 1927:XXI. t.c. 204., és az 1928:XL, t.c. 168. §-ában foglalt rendelkezések szabályozzák. (3) A (2) bekezdésben idézett törvényes rendelkezések nem biztosítanak illetékmentességet az intézetek által kötött ingatlanvagyonátruházási ügyletre, az ilyen ügylet után tehát a vagyonátruházási illeték az idevonatkozó törvényes rendelkezések értelmében jár. (4) Az intézetek a Közszállítási Szabályzat (50.000/1934. K. M. sz. rendelet) 1. §-ában felsoroltak között szerepelnek, ennélfogva az ingók eladására, áruszállításra vagy önálló munka elvállalására vonatkozó szerződéskötés iránt hozzájuk benyújtott ajánlat a 44.466/1930. számú pénzügyminiszteri rendelet értelmében illetékkötelezettség alá esik. Az intézeteknél előterjesztett ajánlatra tehát az idézett rendelet szerini illetéket kell leróni. (5) Az intézetekkel kötött ingóadásvételi, árúszállítási és önálló munkaviállalási szerződés csak akkor illetékköteles, ha a jogügyletet alakszerű okiratba foglalták. A szerződés illetékkötelezettségének elbírálásánál figyelembe kell venni a forgalmi adóváltság és a szerződést illetek együttes alkalmazásának elhárításáról szóló 154.700/1933. számú pénzügyminiszteri rendelet megfelelő intézkedéseit. A kereskedelmi levélbe foglalt jogügylet az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pontja szerint feltételesen illetékmentes. A szerződésről kiállított okiratnak illetékkiszabás végett való bemutatására, valamint a szerződési illeték lerovásának módjára nézve az 5.100/1931. M. E. számú rendelet 62. §-ának (1)—(4) bekezdéseiben, a bemutatásnak ki által való teljesítésére vonatkozólag pedig az illetékszabályok 123. §-ában foglalt rendelkezések irányadók. (6) Az okiratba nem foglalt ingóvételi áruszállítási és önálló munkavállalási szerződésre — ideértve a Közszállítási Szabályzat 56. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlat elfogadásának közlésével (a végérvényes odaítélési határozat közlésével, megrendelőlevél kiadásával) létrejött szerződést is, — az 1920:XXIV. t. c. 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni nem lehet. A szóbelileg kötött ilyen szerződés után tehát szerződési illeték nem jár. (7) Az intézetek olyan alkalmazottainak a szolgálati járandóságuk felvételéről kiállított nyugtái, akik a fennálló rendelkezések értelmében közalkalmazottaknak tekintendők (köztisztviselők, nyugdíjasok, nyugellátást élvező hozzátartozók, kisegítő szolgák slb.), az 1920:XXIV. t. c. 22. §-a értelmében illetékmentesek. A közszolgálali alkalmazottaknak nem tekinthető intézeti alkalmazottak (szerződött és ideiglenesen megbízott orvosok, pénzbeszedők, intézeti megbízottak, slb.) járandóságai, mellékjárandóságai, tiszteletdíjai, továbbá az intézeteknek az ehhez hasonló kifizetéseik után nyugtailletéket az általános szabályoknak megfelelően csak akkor lehet követelni, ha a teljesített fizetésekről nyugtát vagy azt helyettesítő iratot (fizetési jegyzékei) állítanak ki. Nyugta kiállítása nélkül azonban nyugtailleléket követelni nem lehel, mert az intézetek nem sorozhatok az 1920:XXIV. t. c. 17. §-ának (2) bekezdésében felsorolt intézetek közé. (8) Az intézeteknek orvossal, orvosgyakornokkal, orvosszakértővel, orvostanácsadóval, járulékos és díjátalános pénzbeszedővel, intézeti, megbízottal alkalmaztatása iránt, továbbá orvossal, szülésznővel, állandó vagy esetenkinti munkavállalás iránt, végül a népbetegségek elleni küzdelem előmozdítása és az anya- és csecsemővédelem érdekében kötött szerződést a (2) bekezdésben idézett törvényes rendelkezések