Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 1. szám - A forgalmi adóigazgatás 1939. évi tevékenysége

Rendeletek 9 értelmében az illetékmentesség megilleti, mert ezek a szerződések a törvényből folyó kötelezettségek teljesítése céljából a törvény rendelkezései alapján jönnek létre. Ugyanezen okokból illetékmentesek: szerződött orvossal a biztosítottak orvosi ellátása iránt, köz- vagy magánkórházzal, gyógyintézettel, szanatóriummal, fürdővel a biztosítottak gyógykezelése, ápolása, üdültetése és élelmezése iránt, továbbá mentőegyesülettel és egyéb betegszállító üzemmel a biztosítottaknak és igényjogosult családtagjainak betegségéből, valamint a baleset esetérc biztosítottaknak baleseti sérüléséből kifolyóan szükséges szállítások iránt, végül gyógyszerésszel, gyógyszerüzemmel, gyógyszerészek érdekképviseletével a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközöknek közvetlenül a biztosítottak vagy az intézetek, vagy az azok intézményei részére való kiszolgáltatása iránt kötött szerződések. (9) Az intézetek által kötött bérleti szerződés illetékköteles, meri erre a (2) bekezdésben említett jogszabályokkal megállapított illetékmentesség nem terjed ki. (10) Az (5) bekezdésben tárgyalt szerződések és pedig úgy az írásban, mint szóban létrejött szerződések alapján érdembe hozott összegekről kiállított és az intézetekhez vagy azok intézményeiehz kifizetés •végett benyújtott számlán és kereseti kimutatáson a szabályszerű számlailletéket le kell róni. Nyilvános gyógyszertár számlája a vénydíj levonása nélküli összegeknek megfelelő számlailleték alá esik. Nyugtailletéket azonban csak akkor lehet követelni, ha a kifizetésről alakszerű nyugtát állítottak ki. A nyugtailleték lerovására vonatkozólag az 5.100' 1931. M. E. számú rendelet 62. §-a az irányadó. (11) Az intézetek által magános vagy magános által fenntartott intézmények részére folyósított kölcsönnel kapcsolatban felmerülő illetékekre (szerződési, beadványi és bejegyzési illetékre) az illetékmentesség nem terjed ki, ezért ezeket az illetékeket az általános szabályok szerint le kell róni. (12) Illetékmentesek az intézetek által a munkaadók és biztosítottak részére az 1927:XXI. és az 1928 :XL. t. c. rendelkezései folytán kiadott értesítések és igazolások, továbbá a Közszállítási Szabályzattal szabályozott közszállításokban az ajánlattevő által a 3.330 193.") M E. számú rendelet értelmében kiállított engedélyokiratok. (13) Az intézetek kamatillelék alóli mentességét a 39.434/1936. számú pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Ebben a tekintetben a jövőben is ennek a rendeletnek az intézkedéseit kell alkalmazni. (14) Az intézeteket a törvénykezési eljárásokban illetékmentesség nem illeti meg, kivéve azt az esetet, amikor jogszabáty valamilyen eljárásban kifejezetten mentességet biztosít. Ilyen pl.: a társadalombiztosítási perekre az 1932:IV. t. c. 45. §-a által megállapított illetékmentesség. (15) Nem illeti meg az intézeteket az illetékmentesség a járulékköveteléseik telekkönyvi bejegyzése után járó bejegyzési illetékre nézve sem. Tekintettel azonban arra, hogy a 82.765/1934. VII. a. számú pénzügyminiszteri rendelettel történt szabályozás folytán az intézeteknek nincs módjukban a bejegyzési illetéket a bejegyzés iránti kérvényen leróni, elrendelem, hogy a bejegyzési illetéket akkor is kiszabás alapján kell — felemelt illeték nélkül követelni, amikor annak összege 50 P-t meg nem halad. (16) Az intézetek által a járulékbálralék telekkönyvi biztosítása végett a községekhez, továbbá a községek által a bejegyzés elrendelése végett a telekkönvvi hatósághoz intézett beadvánvok illetékmentesek. (17) Az 1927:XXI. t. e. 204., és az 1928 :XL. t. c. 168. §-án alapuló illetékmentesség körén belül azok a közigazgatási beadványok, amelyeket az intézetek a közigazgatási hatóságokhoz nyújtanak be, továbbá amelveket az intézetekhez a munkaadó, a biztosítottak vagy más szemé-