Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 8. szám - A családi ház fogalma a rendkívüli ideiglenes házadómentesség szempontjából

152 Joggyakorlat. jelöl. Ebből a tiszta nyereségből pedi gcsak a 15. §-ban felsorolt tételeket lehet levonásba hozni, — a termelő és értékesítő szövetkezetné.' tehát a vásárlási visszatérítést nem. (2.031. számú elvi j. határozat). Társulati adó. T. H. Ö. 27. §. (1) bek. 82. Ha a társulali adó alá eső vállalat könyvelése raktárkönyv vezetésének hiánya miatt — vagy egyéb, tényekkel alátámasztott okokból — nem megnyugtató, a társulati adó alapját az elért nyersbevétel arányában becsléssel is meg lehet állapítani. (2032. elvi j. határozat.) T. H. Ö. 13. §. 1. ponL 83. A T. H. ö. 13. §. 1. pontjában említett előző évi veszteség alatt a mérlegben kimutatott veszteséget kell érteni; a 60.400/1932. P. M. számú rendelet ellenkező értelmű rendelkezése nem alkalmazható. (2033. elvi j. határozat). 111. díjjegyzék 73. tétel. 84. A mellékletnek illetékköteles beadványhoz történt ismételt csatolása esetén a mellékleti illetéket, arra tekintet nélkül, hogy az újból csatolás egyazon vagy más eljárás keretében történt-e, újból le kell róni, (2034. elvi j. határozat). Törvénykezesi illeték. 1914:XLIII. tc. 55. §. 2. bek. 85. A tulajdonközösség megszüntetésének kimondásával a perbíróság nem ítélt meg olyan valóságos értéket a felperes részére, amelyből a határozati illetéket fedezni lehetne. (2035. elvi j. határozat). 1898 .XXIII. tc. 47. §. 2. b) p. 86. Az 1898,:XXIII. tc. 47. §-ának 2. b) pontjában a perenkivüli beadványokra megállapított illetékmentesség a köteléki szövetkezeteknek a végrehajtási eljárásokban benyújtott beadványaira nem terjed ki. INDOKOK: A T. K. M. H., mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja felperesnek F. Gy. alperes ellen 34.200 P és járulékai erejéig váltófizetési meghagyás kibocsátása iránt a b.-i kir. törvényszék előtt megindított perével kapcsolatosan 4.200 P részkövetelésre vonatkozóan biztosítási végrehajtás elrendelése céljából benyújtott kérvény, továbbá a feleknek a védettségi kérdésben elrendelt meghallgatását előkészítő beadvány (irat) és a vonatkozó két tárgyalási jegyzőkönyv bélyeghiánya miatt előírt illetékek törlését a panaszos azon az alapon kéri, hogy az általa képviselt felperest (végrehajtató!) az 1898. évi XXIII. tc. 47. §-ának 2. b) pontja alapján a perenkívüli eljárásban benyújtott beadványai tekintetében illetékmentesség illeti meg és ugyanez az illetékmentesség kiterjed a 14.000—1934. M. E. számú rendelet értelmében megindult bírói eljárásokban keletkezett beadványokra és tárgyalási jegyzőkönyvekre is. Az illetékmentességre alapított panaszbeli kifogás nem helyálló, mert az 1898. évi XXIII. tc-nek a köteléki szövetkezetek perenkívüli beadványaira illetékmentességet biztosító rendelkezései életbeléptetése idejében az illetéki díjjegyzék 100. tételében foglalt rendelkezések voltak érvényben, melyek szerint a végrehajtási eljárás a peres eljáráshoz számított. Ezért a végrehajtási eljárásokban keletkezett beadványokra a felhívott törvényben foglalt illetékmentesség nem terjed ki. (2.036. számú elvi j. határozat). 111. szab. 148. §. 87. A bélyeggel lerótt illetékek jogosságát csak a rendes jogorvoslati határidőn belül lehet megtámadni, illetőleg azt visszakövetelni.