Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

90 Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. járulás összege az adóalapul vett tiszta jövedelem 10<>/o-át sem érte el. Ezt a szolgáltatást a törvényjavaslat beruházási pótléknak nevezi és kive tését azokra az adózókra rendeli el, akiknek adóalapját az 1940. évi kivetés során 10.000 P-nél magasabb összegben állapították meg és kimondja azt is, hogy ezt a pótlékot 1940. évtől kezdve öt éven ál az egy-egy évben kivetett jövedelemadó 50°o-ában kell kivetni, a kivetett összegből azonban az esetleg már kivetett beruházási hozzájárulás l/6 részét évenként le kell vonni. A törvényjavaslat azt is elrendeli, hogy az adózó ezt a beruházási pótlékot másra nem háríthatja át, illetőleg ha valaki alapszabálynál, szerződésnél, vagy más kötelezésnél fogva ezt az adózónak mégis megtéríteni tartoznék, ezt a kikötést nem köteles teljesíteni. Ha ennek ellenére a beruházási pótlékot az adózónak mégis megtérítette, ezt az összeget az adózónak alkalmazotti kereseti adóalapjához, valamint a jövedelemadó alapjához hozzá kell számítani. A 38. §. kimondja, hogy ha az adózó terhére jogerősen kivetett jövedelemadó és járulékai, valamint az előbb ismertetett 37. §. alapján kivetett beruházási pótlék együttes összege az adózó tiszta jövedelmének 75<>/o-át meghaladja, az adózó azokból olyan mértékű arányos törlést igényelhet, hogy az együttes összeg a 75o/oot meg ne haladja. A törvényjavaslat 40. §-a önkéntes bevallás adására kötelezi azokat az adózókat, akiknek a kereseti, a jövedelem- és vagyonadója rögzí;ve van, azonban az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelmük 10.000 P fölé, vagyonuk tiszta értéke pedig a 200.000 P fölé emelkedett, vagy ha nem ilyen esetről van szó, azonban az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelmük, vagy az év végén fennálló vagyonuk a rögzített jövedelmüket, illetőleg vagyonukat legalább 50o/0-kal meghaladta. Az ilyen adózókat a törvényjavaslat e kötelességük teljesítésére az adótöbblet kétszeresében kivetendő birsággal szorítja. A 41. §. a törvényjavaslatnak egyik legfontosabb rendelkezése! Ez a szakasz az eddigi látszatjövedelem felvétele helyett felfedező eskü letételével kényszeríti az adózókat arra, hogy valóságos jövedelmüket és vagyonukat bevallják. A törvényjavaslat szerint a pénzügyigazgatóság vagy az adófelszólamlási bizottság határozza el azt, hogy az adózót a felfedező eskü letételére kötelezze-e vagy sem. Az eskü szövegét a pénzügyigazgatóság állapítja meg, határozata ellen azonban a pénzügyminiszterhez van fellebbezésnek helye, akitől az adózó kérheti a felfedező eskü letételének mellőzését, vagy megjelölheti azokat a körülményeket, amelyekre az esküt hajlandó letenni. A felebbezés felett a pénzügyminiszter végérvényesen határoz és az eskü szövegét is végérvényesen megállapítja. A továbbiak menete egyszerű: az esküt a1 bíróság veszi ki, az eskü letételére 30 napon belüli határnapot tűz ki, arra az adózót megidézi. Ha az adózó az eskü letételére meg nem jelenik, vagy az eskü letételét megtagadja, a bíróság még 15 napig vár és ha'az adózó meggondolja magát és 15 napon belül a bíróságtól új határnap kitűzését kéri, az adózót újból megidézi; ha ilyen kérelmet nem terjeszt elő az iratokat a pénzügyigazgatóságnak további eljárás végett megküldi'