Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. 91 Ilyen esetekben a m. kir. adóhivatal vagy az adófelszólaralási bizott­ság a valószínű jövedelmet és a valószínű vagyont is megállapítja, amely határozat az adózóra olyan következménnyel jár az eskü letételé­nek megtagadása miatt, hogy a határozat e része ellen további fellebbe­zéssel nem élhet. A törvényjavaslat azonban módot ad az adózónak arra, hogy á bíróságnál az eskü letétele előtt bevallását helyesbíthesse vagy kiegészíthesse, amely esetben az esküt sem kell letennie, ha a módosított bevallását a pénzügyi hatóság kiküldötte elfogadja. Ilyen esetekben azonban a pótlólag bevallott jövedelmet vagy vagyont olyannak kell tekinteni, mint amelyet az adózó csak a hatóság felhívá­sára elkésve jelentett be, ennélfogva az ilyen jövedelemre vagy va­gyonra eső összeg után a bevallás késedelmes benyújtása miatt kiszab­ható bírságot is köteles megfizetni. A törvényjavaslat 42. §-a újra szabályozza a gyermekkedvezmény kérdését. Ebből a szempontból az adózókat két csoportba osztja éspedig olyanokra, akik jövedelemadó alá esnek és olyanokra, akik jövedelem­adó fizetésére nem kötelezhetők, azonban terhükre földadó, házadó és általános kereseti adó van kivetve. Az első csoportba tartozóknál a gyermekkedvezmény abból áll, hogy ha az adózó háztartásához keltő­nél több gyermek tartozik és tiszta jövedelme az évi 10.000 P-t nem haladja túl, az adóalapból az első és második gyermek után 200—2C0 P-t, minden további gyermek után 300—300 P-t kell levonni és erre a csökkentett adóalapra kell a megfelelő adótételt alkalmazni; az utóbbi­aknál a gyermekkedvezmény abból áll, hogy a földadóból, a házadói ól és általános kereseti adóból, valamint az ezek után járó állami, törvény­hatósági és községi adókból minden gyermek után 5—5<>o-ot kell törölni. A törvényjavaslat 43. §-a az elévülés kérdését újból szabályozza, nevezetesen: az állami egyenesadók kivetéséhez való jog elévül annak a naptári évnek utolsó napjától számított öt év alatt, amelyben az adózó adóbevallását szabályszerű időben beadta. Az adóbevallás elmulasztása, valamint adócsalás vagy jövedéki kihágás elkövetése esetében az adó kivetéséhez való jog annak a naptári évnek utolsó napját követő 10 év clalt évül el, amelyben az adózó az adóbevallás benyújtására köteles lelt volna, illetőleg amelyben a kincstár megrövidítését eredményező adóbevallását beadta. A törvényjavaslat 44. §-a az adócsalásra kiszabható pénzbüntetés mértékét felemeli éspedig olyképen, hogy a pénzbüntetést a pótlólag előírt adó és járulékai háromszorosától nyolcszorosáig terjedhető ösz­szegben kell kiszabni. Az olyan cselekményeket, vagy mulasztásokat pedig, amelyeket a vonatkozó törvény vagy törvényes rendelkezések alapján adócsalásnak vagy jövedéki kihágásnak nem lehet tekinteni, szabálytalanságnak minősíti és a büntetés mértékét a pótlólag előírt adó és összes járulékai egyszereséig terjedhető pénzbirságban állapítja meg. A pénzbírság felett a pénzügyigazgalóság végérvényesen határoz, ha annak összege az 1000 P-t nem haladja meg, egyéb esetekben a végső íokú határozathozatalt a pénzügyminiszter hatáskörébe utalja*

Next

/
Oldalképek
Tartalom