Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. 87 50.000 lakosú városokban az évi üzletbér minden 100 P-je után 2 P-t és az évi lakásbér minden 100 P-je után 1 P 50 f-t. végül Budapest székesfővárosban és a legalább 100.000 lakosú városokban az évi üzletbér minden 100 P-je után 3 P-t és a lakásbér minden 100 P-je után 2 P-t. Annál a kérdésnél, hogy a mester hány segédet tart, nem sa. év egy bizonyos részében, vagy hónapjában, hanem az év túlnyomó részében foglalkoztatott segédek és tanoncok száma az irányadó. A megállapított tételeknek felét fizetik azok a kézmüiparosok, akiknek életkora 65 éven felül van, valamint azok az iparosok is. akiknek jövedelme túlnyomó részt napszámkeresetből származik. Ezeket a fixtételeket nem lehet alkalmazni azokra az önálló kézműiparosokra. akik nemcsak iparüzletükben alkalmaznak segédet vagy tanoncot, hanem az elvállalt munkát egészben vagy részben otthon dolgozó iparosoknak adják ki feldolgozásra. Ugyanez a szakasz a gépjáróművel dolgozó házalók általános kereseti adóját 240 P-re emeli fel, amely összeghez minden segéd után még évi 20 P-t is hozzá kell számítani. Ugyancsak 240 P-re emeli fel a törvényjavaslat a külföldi utazó ügynökök eddigi 20 P kereseti adóját. Külön figyelemre méltó a törvényjavaslatnak az az intézkedése, hogy azoknak az ügynököknek és alkuszoknak kereseti adóját, akik a belföldön székhellyel, teleppel vagy üzleti helyiséggel biró vállalatok részére kereskedelmi ügyletek kötésével vagy közvetítésével jutalék (alkuszdíj) ellenében iparszerűleg foglalkoznak, a jutalék teljes összege után 3<>o-kal a vállalat tartozik kiszámítani, levonni és annak a községi elöljáróságnak beszolgáltatni, amelynek területén az ügynöknek (alkusznak) állandó lakóhelye van, ha pedig az ügynöknek állandó lakása nincs, az adót a vállalat telephelye szerint illetékes községi elöljáróságnak kell beszolgáltatni. Ha a vállalat ennek a kötelezettségének eleget nem tesz és az adó befizetését igazolni nem tudja, azt a következményt viseli, hogy az ügynöki jutalékot a nyersbevételből nem vonhatja le és az ilyen összeg alapulvételével terhére a kereseti, vagy társulati adót akkor is ki kell vetni, ha a vállalatnak abban az évben adóköteles nyeresége vagy jövedelme nem volt. Ugyanebben a szakaszban! a jogorvoslatokra nézve az az újítás van. hogy a fix-tételekben megállapított kereseti adó ellen, valamint az ügynökök általános kereseti adója ellen a j;énzügyigazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni, amely az adó helyessége és jogossága tekintetében végérvényesen határoz. A 22. §. új szolgáltatást hoz be az általános kereseti adót fizető személyeknél, amennyiben kimondja, hogy az adóalapul veit tiszta jövedelmük után az államkincstár javára lo/o-os pótlékot kötelesek fizetni. Ezt a pótlékot azoknál az adózóknál, akik általános kereseti adójukat az előbb ismertetett 21. §. szerint fizetik, az adó 20°o-ában kell megállapítani. A törvényjavaslat 25. §-a az alkalmazottak illetményei után járó