Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

88 Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. kereseti adó kiszámításának kérdését újból szabályozza. Az új rendelkezés szerint az alkalmazottnál a hetenként vagy havonként kifizetett illetményekkel a kifizetés hónapjában folyósított minden egyéb járandóságot is össze kell vonni éspedig abban az esetben is, ha valamely alkalmazott ugyanabból a szolgálali vagy munkabérviszonyból kifolyólag több helyről élvez adóköteles jövedelmet. Ettől a szabálytól eltérően csak a lakáspénzt, az évenként legfeljebb két részletben kifizetett üzleti (üzemi) jutalékot és az alkalmazottnak nagyobb időközökben kifizetett természetbeni járandóságokat lehet a főilletménytől elkülöníteni, és azokat, mint külön illetményeket, önállóan kell adó alá vonni. A szolgálati kiadásokkal összekötött járandóságokra nézve a törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy ha e járandóságok összege aránytalanul nagy a kiadások összegével szemben, az aránytalanul nagy összeget, vagyis azt az összeget, amennyivel a szolgálati kiadással egybekötött járandóság a normális kiadások összegét megaladja, adó alá kell vonni. A törvényjavaslat 27. §-a régóta fennálló jogszabályhiányt pótol és megállapítja azokat a személyeket, akik az alkalmazottak kereseti adójának levonásáért és beszolgáltatásáért a munkaadón felül személyes szavatossággal tartoznak. Kivételes méltányosságból azonban úgy rendelkezik, hogy ha az adóért többeket terhel személyes felelősség és ezek közül egy személy, a reá eső hányadrészt már befizette, a többi részéri csak akkor felel egyetemlegesen, ha azt a többi felelős személytől nem lehetett behajtani. Ilyen felelősséggel tartozó személyek a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél azok, akiket az igazgatóság az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartásával és befizetésével megbízott, illetőleg akiknek ügykörébe a megbízatás teljesítésének felügyelete vagy ellenőrzése tartozott; korlátolt felelősségű társaságoknál az ügyvezetők; külföldi vállalatoknál a belföldi képviselők; az egyesüleleknél, vagy más intézményeknél a vezetőség által megbízott személyek; csőd esetében a csődtömeggondnok; felszámolás alatt álló részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél és korlátolt felelősségű társaságoknál a társaság felszámolói. Ezek a személyek is mentesülnek a személyes szavatosság alól, ha igazolják, hogy őket a megbízás teljesítésében vagy a felügyelet, illetőleg ellenőrzés gyakorlásában vétkesség nem terheli. A törvényjavaslat 32. §-a a jövedelemadó szempontjából teljesen újonnan szabályozza az erdőgazdasági üzem tiszta jövedelmének kiszámítását. Alapelv az, hogy az erdőgazdaság tiszta jövedelmét az adóévben lezárt termelési időszakban elért tiszta jövedelem szerint kell számítani, a tiszta jövedelmet pedig az ez alatt az időszak alatt kitermelt fatömeg, vagy lábon eladott faállomány tőértékének és a gyakorolt mellékhasználatok tiszta jövedelmének együttes összege alkotja. A törvényjavaslat azt is megmondja, hogy mit kell tőérték alatt érteni. Eszerint tőérték az az összeg, amely az erdőgazdasági üzem nyersbevételéből (a kitermelt fatömeg vagy lábon eladott faállomány értékéből) az azt terhelő kiadások (termelési és kezelési költségek) levonása után fennmarad. A törvényjavaslat kivételes elbánásban részesíti azokat