Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

86 Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. szült házak. Ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével a törvényjavaslat az adótételt a földből, vagy vályogból készült házaknál 4 P-vel, az ugyanilyen anyagból készült két szobás házaknál 8 P-vel kezdi és a község lélekszáma szeriht! 6 P 50 f-re, illetőleg 13 P-re képezi ki úgy, hogy az adótételek az egyszobás házaknál 50 f-rel, a két szobás házaknál" 1 P-vel emelkednek. A téglából, kőből vagy más szilárd anyagból épült házaknál az adótétel az egy szobás házaknál 4 P 50 f-rel, a kétszobás házaknál 9 P-vel kezdődik és ugyancsak 50 f-ként, illetőleg pengőnként emelkedik, úgy hogy a legmagasabb összeg az egyszobás házaknál 7 P-jt', a kétszobás házaknál pedig 14 P-t tesz ki. A javaslat szerint a pénzügyminiszter megengedheti, hogy ezeket a fix adólételeket alkalmazzák azoknál a háztulajdonosoknál is, akik a legfeljebb kétszobás lakóházukból egyes lakrészeket az év egy részében, de legfeljebb három hónapi időtartamra üdülés céljára bérbeadnak. A község halárától távol fekvő, legfeljebb kétszobás épületekre pedig a törvényjavaslat azt a kivételt teszi, hogy az ilyen épületeknél az adólételek feleösszegét kell alkalmazni. Végül felhatalmazza a javaslat a pénzügyminisztert arra, hogy a most utóbb említett rendelkezést a 10.000-nél több lakosú nagyközségek, valamint a városok tanyai településeire is kiterjeszthesse. A 17. §. mentesíti az általános kereseti adó alól azokat a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlőket, akik egy község halárában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az' összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 P-t (21.55 ar. K-t) tesz ki. A törvényjavaslat 19. §-a a kivetési renden változtat az ú. n. időszaki (idény) vállalkozásoknál; nevezetesen az ilyen adózó általános kereseti adóját a következő évi rendes adókivetési eljárás bevárása nélkül az idény befejezte után soronkívül kell kivetni. A kis házak fix adótétellel való megadóztatásához hasonló rendszerben rendezi a törvényjavaslat 21. §-a azoknak az önálló kézműiparosoknak az adóztatását, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot tartanak. Az ilyen adózóknál ugyanis a kereseti adót úgy kell kiszámítani, hogy, az iparos személyes adójához, amely kisközségekben évi 12 P-t, nagyközségekben évi 16 P-t, az 50.000-nél kevesebb lakosú városokban évi 20 P-t, a legalább 50.000 lakosú városokban évi 22 P-t, Budapest székesfővárosban és a legalább 100.000 lakosú városokban pedig évi 24 P-t tesz ki, a segédek után kis- és nagyközségekben, valamint az 50.000-nél kevesebb lakosú városokban évi 8 P-t, az 50.000 lakosnál nagyobb lakosú városokban 10 P-t, Budapest székesfővárosban és a legalább 100.000 lakosú városokban évi 12 P-t, a tanoncok után pedig a segédek után számítható összeg felét kell hozzászámítani. Minthogy) a Városokban a teherbíró képességre az évi üzletbérnek és a külön tartott lakás bérének is jelentősége van a törvény az adóösszeghez hozzászámítandónak rendeli az 50.000-nél kevesebb lakosú városokban az évi üzletbér minden 100 P-je után 1 P 50 f-t és az évi lakásbér minden 100 P-je után 1 P-t, a legalább