Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. 83 csak ilyen szociális jellegű intézkedésekkel keresi, hanem megszünteti az okot is, amely az aránytalanságot — mint okozatot — előidézte. A javaslatnak ily irányú intézkedései tehát nem könnyítéseket, hanem ellenkezően szigorításokat tartalmaznak. Ilyen intézkedésnek lehet tekinteni azt a szigorítást, hogy az üzlettársi. vagy alkalmazotti, jogi személyeknél érdekeltségi viszonyban állóknak bérbeadott lakásoknál a házadóalapot becsléssel lehet megállapítani, ilyen szigorítás a külföldi utazóügynökök, a gépjáróművel házalók kereseti adójának felemelése, a belföldi vállalatoknál alkalmazott ügynökök és alkuszok ügynöki és alkuszdíjának a forrásnál szavatosság mellett való megadóztatása, az illetményeknek új alapokra fektetett megadóztatása, az ily adóért való szavatosság pontos szabályozása, a felfedező eskü intézményes behozatala, az adócsalásért és a szabálytalanságokért kiszabható büntetések felemelése, a rögzített adók újból való megállapítására vonatkozó önként jelentkezés kötelezővé tétele, de mindenek felett a jövedelemadó egyes tételeinek felemelése és a gyermektelenek, valamint az egyedülállók fokozottabb megadóztatása. A javaslat gondoskodik azoknak a jogi területeknek rendezéséről is. amelyek eddig téves törvénymagyarázatokra adtak alkalmat vagy amelyek eddig egyáltalában nem, vagy csak hiányosan voltak szabályozva. Ilyennek lehet tekinteni mind a kereseti adónál, mind a jövedelemadónál a nyersbevétel fogalmának meghatározását, az elemi csapások és háború által megrongált épületeknél az adóelengedésre vonatkozó igény újabb szabályozását, a halászatból és haltenyésztésből származó jövedelem kereseti adó alá tartozásának szabatos megállapítását, az alkalmazottak kereseti adójának a magasabb fokozat alkalmazásából származó adótöbblet maximálását, a családi támogatások adómentességének pontos körülhatárolását, az erdőgazdaságból eredő jövedelem kiszámításának újabb szabályozását, a jövedelemadónak a házadóalap változásával kapcsolatban hivatalból való helyesbítését, az elévülés teljesen új és méltányos szabályozását. Emellett a javaslat gondol eljárási egyszerűsítésekre is, mert lépten-nyomon hallható olyan bírálat, hogy az adóigazgatás túlméretezett és az elkerülhetetlennél nagyobb mértékben bonyolult. A sok módosító és kiegészítő intézkedések után a törvényjavaslat új szolgáltatást követel azoktól, akik nagy jövedelmük ellenére beruházási hozzájárulást nem fizettek, vagy ha meg is rótták őket ezzel a rendkívüli szolgáltatással, annak összege a jövedelmükkel nem áll arányban. A beruházási hozzájárulás alkotmányos tárgyalása során is felmerült az> a kívánság, hogy az anyagi áldozatból az ilyen adózók is vegyék ki a részüket, hogy az a disparitás. amely a nagyértékű, de kis jövedelmű vagyonok és a nagy jövedelmek, de kis értékű vagyonok teherviselése között keletkezett, megszűnjék. Uj szolgáltatást vezet be a törvényjavaslat az általános kereseti adót fizetőkre is. mert az adózóknak ez a csoportja az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából az 1931—1933. években behozott rendkívüli pótlékokból