Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

84 Dr. Csillák E.: Az egyenes adók reformja. — az általános kereseti adóval kapcsolatban — nem vette ki a részét. Nagyon érdekes feladat volna a törvényjavaslat valamennyi rendelkezését ismertetni és indító okait kutatni, ennek a szerény dolgozatnak a keretén belül azonban elegendő lesz, ha a javaslat intézkedéseinek sorrendjében csak a legfontosabb szakaszokra mutatunk rá. A törvényjavaslat 2. §-a — éppen a kisemberek anyagi helyzetére való tekintetből — megváltoztatja azt az eddigi rendelkezést, hogy nagyobb területek hivatalból történt új osztályba sorozása ulán az adótöbbletet az új osztályba sorozás napját követő évtől kezdve kellett előírni, ami nem ritkán 2—3 évi földadó szaporulatot is jelentelt; ehelyett úgy rendelkezik, hogy a pólelőírást az új osztálybasorozást jóváhagyó pénzügyminiszteri rendelet keltét követő évtől kezdve kell foganatosítani. A 3. §. a földadóelengedés alapjául szolgáló elemi károkat új rendszerbe sorolja fel és néhány olyan új elemi kárt vesz fel, amelyeket az eddigi rendelkezések a törlés alapjául nem fogadtak el; ilyen pl. a kertekben a fagy, a rovarok és növénybetegségek pusziilása; a legelőknél az árvíz és az aszály, ha ezek folytán a legelő az év nagyobb részében már nem legeltethető; nádasoknál a hótörés és a jéglörés. Emellett szántóföldeknél megszünteti azt az indokolatlan korlátozást, hogy a fagy, a földárja által okozott belvíz, az aszály esetében adótörlés csak abban az esetben volt adható, ha ezek az elemi csapások az első vetést teljesen és oly időben semmisítették meg, hogy ugyanabban a gazdasági évben másodszor már nem lehetett az ilyen földeket újból bevetni. A 4. §. az elemi károk bejelentésének határidejét újból szabályozza és a bejelentési határidőt a) jégeső, árvíz, tűz, hőütés (hőguta), fagy, hótörés, jégtörés esetében — az erdők kivételével — a káreset megtörténtétől, árvíz esetében az árvíz megszűnésétől számított 8 napban, b) a földárja által okozott belvíz, aszály, rovarok, növénybetegségek és a mezei egerek által okozott károk esetében — az erdők kivételével — a termés szokásos letakarítási idejének kezdetét megelőzőleg 15 napban, c) szőlőkben a rovarok és növénybetegségek által okozott károk esetében a betakarítást megelőző 15 napban, amely azonban szeptember hó 15. napján túl nem terjedhet, d) erdei károk esetében a káresettől számított 30 napban állapítja meg. A bejelentéssel csak olyan személy bízható meg, aki maga is károsult. Az 5. §, az eddigi 1/3-os kár helyett a kár mérvének 1/4 részekben való megállapítására tér át, aminek folytán az érdekeltek már egynegyed kár esetében is földadó elengedésre tarthatnak igényt. A kár mérvének megállapításánál a kárbecslés időpontjában kataszteri holdanként mutatkozó termés mennyiségét ahhoz a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető átlag terméshez hasonlítja, amely a földadónak is alapja és nem az elemi csapás nélkül várható terméshez, mert ezt a várható termésmennyiséget megnyugtató módon megállapítani nem lehet. A 6. §. a birtokos személyében beállott változás bejelentésének