Az adó, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1940 / 5. szám - Az egyenes adók reformja

82 Dr. Csulak E.: Az egyenes adók reformja. megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a gazdasági és államháztartási helyzet viszonylag nyugodt. Jelenleg azonban a gazdasági élet szeizmográfja mind az államok közötti viszonylatban, mind az egyes közgazdaságok keretén belül széles kilengéseket mutat. Átfogó jellegű általános adóreform egy ütemben történő megvalósításához tehát a mai viszonyok nem alkalmasak s ez mind az adózók, mind az államháztartás szempontjából veszélyes lehetne. Ezért a másik, bár lassúbb, de a gazdasági élet nyugodt menetét meg nem zavaró megoldási módot, vagyis az átfogó jellegű általános adóreform fokozatos megoldását, adórendszerünk átépítését kellett választani.« Miben áll már most az adórendszerünknek az a »fokozatos átépítése«, amelyre a javaslat céloz? Erre a kérdésre a javaslatban foglalt intézkedések adják meg! a feleletet, amelyek egyrészt a fennálló törvényes rendelkezéseket kiegészítik azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az időközben beállott változások tesznek szükségessé, másrészt olyan új rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a szociális gondoskodás égető problémáinak egy részét az adórendszer keretein belül igyekeznek megvalósítani. Ilyen kiegészítő intézkedésnek lehet tekinteni többek közölt az állandó házadómentességben részesíthető épületek körének tágítását, mert az újabban keletkezett érdekképviseletek és más intézmények szükségessé teszik a törvény laxaliv felsorolásának megfelelő kiegészítését; ilyen intézkedésnek tekinthető az erdőbirtokossági társulatoknak a jövedelem- és vagyonadóköteles jogi személyek közé való felvétele, valamint a korlátolt, felelősségű társaság tagjai jövedelmének és vagyonának pontos körülhatárolása, mert egyrészt ezeket a társaságokat a legutolsó törvényalkotás óta hozott egyéb törvények létesítették, másrészt a korlátolt felelősségű társaságok nyereségének megállapítását a most törvénnyé vált új társulati adószabályozás teljesen új alapokra fektette. A szociális intézkedések közül elég lesz ehelyütt megemlíteni a földbirtok termésében elemi csapások által okozott károk mérvének és az adóelengedés mértékének újabb megállapítását, a vallási, közoktatási, közegészségi vagy közjótékonysági célra, a kötelező leventeképzés, leventeotthon céljaira bárki által ingyen átengedett épületek állandó adómentességben való részesítését, az egy- és kétszobás házak, valamint a legfeljebb 1 segéddel és 1 tanonccal, vagy segéd nélkül 2 tanonccal dolgozó kisiparosok fix adótétellel való megadóztatását, a kishaszonbérlőknek az általános kereseti adó alól való mentesítését, az évi 6000 P üszta jövedelemig az adótételből a létminimum után járó adó levonását és mindenek felett a többgyermekes családoknak, valamint az ilyen családokat befogadó háztulajdonosoknak adott kedvezményeket, illetőleg adómérsékléseket. Igen nagy áldozat az, amelyei az állam és a közületek háztartása ezekkel a kedvezményekkel kapcsolatban kénytelen meghozni, de az áldozatnál is nagyobb az ilyen intézkedések morális és szociális hatása, mert okvetlenül megnyugvásra és az aránytalanságok kiegyenlítésére fog vezetni. Az aránytalanságok kiegyenlítését azonban a törvényjavaslat nem-