Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Irving Fisher jövedelemadó elmélete

Joggyakorlat 323 és a kötelem fennmaradása mellett csak a jog alapja vagy a főtárgya változzék, de nem keletkezett ügyletujitás az illetékszabályzat 52. §-ának a) pontjában, az illetékjog területére meghatározott értelemben sem, mert a szerződés a közkereseti társaság tulajdonát tevő ingatlan addig még lekötve nem volt 1/9 részének jelzálogul lekötése iránt jött létre, annak lekötésével tehát uj ügylet keletkezett, s eimek folytán nincs adva az illetékszabályok 52. §. a) pentjában meghatározott az az eset, amely szerint: 3-ik személy, már fennálló szerződéshez hozzájárulva, azt megerősíti, módosítja vagy megváltoztatja. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 17953/1937. P. szám.. 111. dijj. 89. tét. IV. 129. A biztosító intézet és a kedvezményezett között a biztosítási összeg kifizetése tárgyában létrejött egyességre vonatkozó okirat illetékmentes. INDOKOK: A panaszos és néhai M .R. közt fennálló biztosítási ügyben a panaszos intézet és a kedvezményezettek között a biztosítási összeg kifizetése körül vita támadt, majd megegyeztek, ezt kereskedelmi levél alakjába foglalták, mit a kiskorúnak' a nevében a gyámhatóság is jóváhagyott. Az egyezségi összeg a biztosítási összeg 40<>b-a, 2200 P volt, mit a pénzügyi hatóságok l°o-kal és a rendkívüli pótlékkal a panaszos, ellen is illeték alá vontak. A kir. pénzügyigazgatóság indokolása szerint a levelet a hatósági jóváhagyás felmerülése folytán a kereskedelmi levelek feltételes illeték mentessége nem illeti meg, az illeték a szerződő feleket egyetemlegesen terhelte, — s az egyezség után áttól függetlenül jár illeték,'hogy a panaszos intézet az abban foglalt összeg kifizetése után a biztosítási illetéket kifizette. Az 1883:VIII. t. c. 10. §-a értelmében az okiratok, melyek biztosítási intézetekkel kötött szerződéseket tartalmaznak, további illeték alá nem esnek, amennyiben az intézetek ezekért az illetéket a törvényben foglalt határozatok szerint készpénzben kötelesek leróni. Ezt a rendelkezést az 1920:XXIV. t. c. 18. §-a meg nem változtatta, s igy hatályában fennáll. Minthogy pedig a kérdéses egyezség a biztosítási intézettel kötött szerződés folytatólagos részének tekintendő, a szerződés után pedig az 1920:XXIV. t. e. 18. •§-ában meghatározott biztosítási díjakat meghaladó illeték nem követelhető, a kiszabásnak jogalapja nincs' s igy az illeték törlendő. (M. kir. Közigazgatási Bíróság 10469/1936. P szám.) Törvénvkezési illeték. 7400/1931. P.M.rend. 130. Ha a sikkasztás vétsége miatt folyt bűnügyben a közvádló a büntető bíróság ítéletében megnyugszik, az ítélet ellen azonban a sértett