Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 10. szám - Irving Fisher jövedelemadó elmélete

322 Joggyakorlat törlési engedélye ulán járó illeték külön rendezést nyert, az uj zálogtárgy lekötése után azonban a pénzügyigazgatóság panasszal megtámadott határozata, 204.120 P alapulvételével 0.5"/o-os illetéket, 20<y0-os pótlékot és kétszeres felemelt illetéket követel, azzal az indokolással, hogy az uj zálogtárgyal nem a kölcsöntőke adósai, hanem az azok által alapított közkereseti társaság, tehát az adósoktól különböző uj jogalany nyújtotta, s ennek folytán — az illetékszabályok 52. §-a szerinti ügyletujitás esete forogván fenn — a jelzáloglekötési okirat újból illeték alá esik. Panaszosok a pénzügyigazgatóság határozatát azért sérelmezik, mert az 1500—1929. Pí M. sz. rendelet 1. §-ának (3) és (5) bekezdése értelr mében 1. a jelzálogos hitelező követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy helyébe más zálogtárgyat léptető nyilatkozat, 2. az a nyilatkozat, amelyet olyan követelés zálogjogi biztosítására állítanak ki, amelynek alapja okiratba foglalt szerződés, valamint 3. az a nyilatkozat, amely már megalapított jelzálogjognak más jelzálogtárgyra való kiterjesztését engedi meg, csupán 2 P állandó összegű illeték alá esik. A panasz; alapos. A panaszos által felhívott 1500—1929. P. M^' sz. rendelet l.^-ának (3) bekezdése értelmében a jelzálogos hitelező követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgy helyébe más jelzálogtárgyat léptető nyilatkozat 2 P illeték alá esik. Ez a Rendelkezés a 2 pengős kedvezményes illetéktétel alkalmazását nem köti ahhoz — a pénzügyigazgatóság által megr kivánt — feltételhez, hogyj a szóban lévő nyilatkozatot a követelés adósa nyújtsa. Ilyen kikötés hiányában tehát: bárki nyújtja is az uj zálogtárgyat, az arról kiállított okirat 2 P illeték alá esik. Ezt a jogszabályt az a körülmény indokolja, hogy a jelzálog nem kötelmi, hanem dologi jog,. ameljr jogosítottságnak a terjedelme nem növekedik azáltal, hogy a máilekötött zálogtárgy helyébe más zálogtárgy lép és több zálogtárgy esetében is, a zálogtárgyak dologi egyetemlegességénél fogva, egyazon követelésre csak egyszer gyakorolható jogot ad. De abból, hogy a zálogjog! dologi jog, következik az is, hogy személyi tekintetben nincs kötelezettje, hanem csak jogosítottja s éppen azért közömbös, hogy a jogosított hitelező részére ki nyújtja a dolgot: a kölcsönszerződés kötelezettje-e. (a személyi adós), avagy más személy. Ugyanebből az okból mentes az illeték alól az illetékdijjegyzék 16. tételének D. ee) pontja alapján maga a zálogbejegyzés is, ha azzal a hitelező, ugyanannak a kölcsönkövetelésnek a biztosítására szerez zálogjogilag már biztosított dologi jogot, amely illetékmentesség szempontjából szintén közömbös, hogy ki nyújtotta az uj zálogtárgyat. Azzal, hogy a régi zálogadós helyébe uj zálogtárggyal, uj zálogadós lépett, nem keletkezett sem magánjogi értelemben vett ügyletujitás (ill. szab. 52. §. b) pont), sem az ezen. túlmenően, az illetékjog területére meghatározott ügyletujitás (52. §. a) pont). Nem keletkezett magánjogi értelemben vett ügyletujitás, mert az uj zálogtárgy lekötését eredményező uj ügyletet, a hitelező, nem az addigi zálogadóssal (P. A.) kötötte, aki a záloglekötése iránti kötelemből kiesett, már pedig az ügyletujitásnak fogalmi kelléke, hogy az adós