Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - Huszonöt év egy szaklap életében
Dr. Vargha: Huszonöt év egy szaklap életében 1 Huszonöt év egy szaklap életében Irta: dr. Vargha Imre m. kir. titkostanácsos, a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke. Egyezerkilencszáz tizenkettőt írtunk. A boldog Nagymagyarországon ebben az időben a virágzás korszakát éltük. Az ipar hatalmas lépésekkel lendült előre. A kereskedelem virágzott. A művészetek minden terén nagy tehetségek kiváló alkotásai gyönyörködtettek bennünket. Az irodalom európai viszonylatban is magas szárnyalású volt, megállta az összehasonlítást a nagy kulturnemzetekkel. A szaklapoknak egész serege látott hetenként vagy havonként napvilágot. Jogi irodalmunk igen magas színvonalú számos szemlét, heti és havi folyóiratot mutatott fel, amelyek azonban csodálatosképen részben teljesen mellőzték, részben csak egy-egy nagyon is feltűnő jogeset ismertetésére szorítkoztak. A pénzügyi jogot nem ismerték el igazi jognak, az adóztató hatalom ellen irányuló ellenszerv átterjedt még a tudományra és az irodalomra is. Az 1912. év e téren forduló pontot jelent. A fiatalok, néhány lelkes öreggel karöltve, elhatározták, hogy a pénzügyi jog méltatlan mellőzésének véget vetnek és megteremtik azokat az irodalmi eszközöket, szaklapokat, amelyeknek hasábjain a pénzügyi jog, a közszolgáltatások időszerű kérdései úgy gyakorlati, mint elméleti szempontból való tárgyalása, megvitatása, ismertetése teret talál. Csaknem egy időben indult meg két folyóirat, két havi szemle. Az egyik volt az »Adó és Illetékügyi Szemle«, a másik »Az Adó«. Az Adó és Illetékügyi Szemle első száma rámutat arra, hogy az adózással összefüggő nagy jelentőségű kérdések, amelyek mélyen érintik minden egyes polgár gazdasági érdekeit, eddig úgyszólván teljesen elhanyagoltattak hazánkban. Sem tudományos, sem gyakorlati szempontból nem részesültek az őket méltán megillető figyelemben s folytonos mívelésben, s itt az ideje, hogy a hiányok pótoltassanak. A Szemle kitűzött célja volt, hogy rendszeres alapossággal és tudományos színvonalon, de a gyakorlati szükségleteknek is mindenkor éber figyelemmel
