Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Huszonöt év egy szaklap életében

2 Dr. Vargha: Huszonöt év egy szaklap életében kísérésével fogja tárgyalni a bel- és külföldi nagy pénzügyi jogi és pénzügytani terület kérdéseit. Az Adó ugyancsak a fent említett hiányok megszüntetésére törekedett. Kitűzött célját mind a két szaklap teljes mértékben beváltotta. Beváltotta és becsülettel, hozzáértéssel szolgálta az olvasó közönségét. Nem változott ez a világháború alatt sem, amikor éppen az adózás terén is nagy változások következtek be, sőt épen ezalatt az idő alatt bizonyították! be, mennyire szükség volt a pénzügyi jog komoly irodalmi művelésére. A háborús idők minden nehézsége dacára mind a két lap megjelent a háború befejezéséig. Megjelentek még az úgynevezett népkormány szereplése alatt is. Az Adó és Illetékügyi Szemle a tanácskormány idejében szünetelt. Lényegében szünetelt az Az Adó is, azzal az eltéréssel, hogy mintegy a folytonosság kimutathatása végett 1919. év végén adott ki egy számot, amely a fejfelirat szerint 1919. május—december hónapokról a VII. évfolyam 5—10 száma volt. Ez a szám azonban lényegében alig tartalmaz mást, mint a közigazgatási bíróság 1918. évi joggyakorlatát. Az 1920. év elején már csak egy lap jelent meg, amelynek címe »Az Adó — Adó és Illetékügyi Szemle«. Ez az új lap, amely egyébként külső formájában Az Adó régi köntösében jelent meg, ezt a változást a következőképen magyarázza, illetve jelenti be: »A nemzeti megpróbáltatás súlyos évtizedei következnek ránk. Az erőszakos béke által területében és életképességében megcsonkított ország felé az államcsőd réme vigyorog és ezt a rémet mással, mint minden állampolgárnak legmesszebb menő áldozatkészségével elűzni nem lehet. Bizonyos, hogy az állam ezt az áldozatot hosszú évek során és a legteljesebb mértékben igénybe venni, sőt követni fogja; s most már valóban oly súlyos adórendszer fog érvényesülni, aminőt a történelem nem ismer. A pénzügytan és a pénzügyi jog ezzel kilép eddig élvezett harmadrendüségéből és a mindennapi gyakorlati tudományok sorába kerül. Az elmélet és gyakorlat összefoly, az elméletbe több gyakorlat, a gyakorlatba több elmélet kerül. Iry körülmények között ledőltek azok a válaszfalak, ametyek a túlnyomóan elméleti irányú Adó és Illetékügyi Szemle és a túlnyomóan gyakorlati irányú Az Adó szaklapok között fennállottak s mindkettőnek iránya egyesül abban a törekvésben, hogy