Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

Joggyakorlat 227 eltérően elkülönülten — kivételesen és csak akkor veszi tekintetbe, ha a foglalkozás megszűnik (1921: XXIX. tc. 45. §. (3) bek.), illetve, ha ai általános forgalmiadót az egyes rendeletek szerint forgalmi adóváltság rendszere váltja fel, vagy az adókulcs változása következik be. Az átalányozás (eredetileg csak egyességi, utóbb kivetésszerü is) az általánosj forgalmiadó rendszerének keretén belül csak az adókivetésnek kivételest módja (1921: XXIX. tc. 53. §.) annyiban, amennyiben az adó átalányösszegben állapíttatik meg, de az átalányozásnál az előbbi szabálytól eltérő olyan különleges szabály, hogy a künnlévőségből eredő bevételt eltérő, adózás alá kell vonni, nincs. Az Utasítás (130.000/1921. P. M. sz. rendelet) 78. §-a rá is mutat arra, hogy az átalányozás esetében a forgalmiadó alapjául szolgáló nyers bevételt, a valóságot megközelítő módon pontosan kell megállapítani, de már az Utasítás 77. §-ának (1) bekezdéséből kivehetőleg is az adókivetési időszakban befolyt fizetések- (bevételek)-ből áll elő az adóalap. Áll ez annál is inkább, mert az adóátalányt úgy kejlj megállapítani, hogy az adózónak az átalán3Tozási időszakban elérhető bevételét megközelítse és így nem lehet külön számításba venni azt, hogy az átalányozási időszakot megelőző időben hitelbe történt eladások után esedékes bevételei az átalányozási idő tartama alatt folynak be, vagy hogy az átalányozási időszak alatt ad el hitelbe árut úgy, hogy aa ellenérték csak az átalányozási időszak lejárta után folyik be. A 29.500/ 1925. számú rendelet nem tartalmaz olyan intézkedést, amelynek alapján valamely adózót az átalányozási időszak tartama alatt ugyanazon üzletéből vagy vállalatéból elért bevételeinek egy része után az átalányon felül külön adófizetésre lehetne kötelezni. (298. számú jogegységi megállapodás). Törvénykezési illeték. 1932. évi IV. tc. 45. §. 79. A társadalombiztosítási bíráskodásban a munkaadót az olyan perben, amelyet a biztosítóintézetnek őt gyógy- és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata ellen benyújtott fellebbezéssel, vagy keresettel indított, illetékmentesség meg nem illeti. INDOKOK: A társadalombiztosítási bíráskodásban az illetékmentesség feltételeit az 1932: IV. tc. 45. §-a tartalmazza. A §. szószerint akként rendelkezik, hogy »A társadalombiztosítási bíráskodásban mind az intézetek (43. §.), mind a biztosított és a biztosítási jogot igénylő illetékmentességet élveznek, de csak azokban a perekben, amelyeknek tárgya a betegségi ás baleseti biztosításnak, az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításnak, vagy a bányanyugbér biztosításnak valamely szolgáltatása.« A törvényszakaszban megjelölt jogosítottakra történt meghatározás az illetékmentesség személyi feltételeit képezi, de a törvény ezen túl tárgyi korlátozást is létesít, mert a jogosítottaknak a társadalombiztosítási