Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

226 Joggyakorlat tősége nem vitás: a vasúti, illetve hajózási forgalomban egy fuvarlevéllel ugyanaz a feladó ugyanama címzett részére, több darabból álló rakományt adhat fel s *eranek folytán »küldemény« alatt az itt tárgyalt jogszabályban is, az ugyanaz a feladó által ugyanama címzett részére, fuvarozásra esetenkint átadott daraboknak azt az összességét kell érteni, amelyet a fuvarozó vállalat egy járómüvön elszállít. A csomagforgalmát lebonyolító pósta, 10 fillér okirat illetékkel ellátott egy »szállítólevél«-lel csak egy csomagot vesz át szállításra. De az A. 1. jelzésű Postaüzleti szabályzatnak az 5.100/1931. M. E. sz. rendelet kibocsátásakor életben volt 46. §-a értelmében, ugyancsak 10 fillér okirati illetékkel ellátott »szállító jegyzék «kel »az egy időben, ugyanazon feladó által, ugyanarra a címre küldött több csomagot« is lehet szállításra feladni, amely (egyenkint 20 kg-ot meg nem haladó súlyú) csomagoknak a darabszáma nincs korlátozva. Aligha lehet vitás, hogy a jogszabályt alkotó a »csomagforgalomban csomagonkintc kifejezés alatt a postai szállítólevélnek egy csomagra korlátozott esetére gondolt, vagyis azt akarta kifejezni, hogy ahány egy csomagra korlátozott önálló forgalmi ügylet jön létre, vagyis ahány »szállítólevelet« kellene kiállítani, hogy csomagot a posta elszállítson, az illetéktételt is1 annyiszor kell leróni. Minthogy azonban a postai forgalomban »szállítójegyzékkeh — éppen úgy, mint a vasúti és hajózási forgalomban több rakománydarab tekintetében egy fuvarlevéllel — tehát egyetlen forgalmi ügylettel, több csomag fuvarozására is lehet szerződni, következik, hogy a »csomagforgalomban csomagonkint« meghatározás alatt csomagforgalmi ügyletegységet kell érteni, amely pedig darabszám szerint nem korlátozott több csomagra is vonatkozhatik. (297. számú jogegységi megállapodás. Általános forgalmiadó. 1921:XXXIX. t. c. 45. és 53. §. 78. Az általános forgalmiadó átalányon felül, az átalányozási időszakot megelőző időben keletkezett, de az átalányozás időszakában befolyt követelés (künnlevőség) után külön általános forgalmi adó nem követelhető. INDOKOK: Az 1921: XXXIX. tc. 31. §-a értelmében az általános forgalmiadó alapja a kereseti tevékenység körében történt áruszállítás vagy munkateljesítmény ellenértéke fejében teljesített fizetések összege, tehát a bevétel. A tevé-. kenység keresetszerüsége (iparszerüség, üzletszerűség) azt jelenti, hogy a tevékenység folytatójának akarata az ügyetek előre meg sem határozott egész sorozatára irányul. Az ilyen tevékenység folytatása, általában az» üzlet vitele, a készpénz- és hitelügyletek összefüggő egymásutáni láncolatából áll elő és így az általános forgalmiadó alá eső bevételben a készpénz- és hitelügyletek bevételezett eredménye is benne van. Az általános forgalmiadóra vonatkozó szabályok a künnlevőséget — az előbbiektől