Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége

210 Dr. Szüís: A szegényjogos ellenfelének illetékei Míg a bírói gyakorlat a per során változott több perérték és a megítélt összeg közötti aránykulcs alkalmazásával eszközölt számítással vette helyesen megállapítottínak a fizetési kötelezettség mérvét, addig a Te. 8. §-a minden esetben üdvös rendelkezésnek bizonyult. A 284. számú jogegységi megállapodás óta azonban más a helyzet, mert a változó pertárgy értékű pereknél a gyakorlatban furcsaságokra vezet, a jogegységi megállapodás rendelkező részében fogaialt azon elv alkalmazása, hogy: meg kell állapítani az eljárás tárgyának az ítélet meghozatala előtti utolsó értéke és a marasztalási összeg közötti arányt és ennek az aránynak megfelelően, egyöntetűen kell megállapítani mind az ítéleti illetéket, mind pedig az ügyben felmerült és bélyegjegyzékben foglalt illetékekből a szegényjogban részesült fél pervesztes ellenfele által megfizetendő összeget. A tervezetben felvett két szó — illetőleg pervesztességnek — azt fogja eredményezni, hogy jövőben a gyakorlatban jól bevált és élethez simuló módon, az eredeti pertárgy érték és a megítélt követelés arányában lesz köteles viselni a fél az illetéket. Míg tehát e beiktatás kétségtelenül helyes, addig megfontolandó, hogy a szegényjogos fél perbeli ellenfelének fizetési kötelezettségét helyes-e jövőben is kizárólag a pervesztesség fogalmához kötni? A perek nagy százalékánál felperes valamely magánjogi igényének bírói megállapítását kéri a bíróságtól, természetesen ezzel kapcsolatban kérelme egyúttal a megállapított igény bírói kikényszerítésére is irányul. Felperes magánjogainak védelme céljából tehát keresettel fordul a bírósághoz, teszi ezt pedig keresetlevél formájában, mely kérelmével a per megalapítását célozza. Ha már most a per létrejöttének előfeltételei megvannak és alperes is perbebocsájtkozott, következik az érdemleges tárgyalások láncolata — a kért jogvédelem alapjául szolgáló tényállások tisztázása — s végül, ha a per végeldöntésre alkalmas, az ítélet, mellyel a bíróság a kereset felett határoz. Felperesnek az állam irányában közjogi jogosultsága van magánjogai védelmére, azaz arra, hogy az őt ért jogsértés jogkövetkezményeit jogilag szabályzóit eljárás keretében hívja életre. Azt, hogy jogos volt-e és mennyiben, a megsértett magánjogi jogviszony helyreállítására irányuló követelése felperesnek az ítélet dönti el. Mivel a bíróságok egyrésze a polgárok magánjogi jog-