Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 7. szám - A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége
Dr. Szüts: A szegényjogos ellenfelének illetékei 209 társaságok, az őstermelő társaságok és korlátolt felelősségű társaságok beruházási hozzájárulásának megállapításáról intézkedik, de nem tesz említést a házszövetkezetekről, Miután a pénzügyi jog területén általában kiterjesztő magyarázatnak nincs helye, a házszövetkezetek a társulati adóalanyok részére megállapított módozatok mellett tartoznak a beruházási hozzájárulást fizetni. Hogy a Törvény e két, teljesen azonos vagyonállagú és üzletkörű társaság között a beruházási hozzájárulás fizetésének módja tekintetében mily ráció alapján kívánt kisztingválni, a miniszteri indokolás semminő utalást nem tartalmaz, s így csak feltehető, hogy a megalakuláshoz csak kisebb tőkeerőt igénylő szövetkezeteket a pénzügyi kormányzat a megkülönböztetés által előnyösebb helyzetbe kívánta hozni a részvénytársaságokkal szemben. yc A szegényjogos fél perbeli ellenfelének illeték fizetési kötelezettsége* Irta: Dr. Szüts Ervin. Az illeték törvényjavaslat tervezet 429. §. (1) bek. a Te. 8 §-ával egyezően szabályozza az illeték mentességben részesített fél perbeli ellenfelének fizetési kötelezettségét. Ugyanis azt csak abban az esetben állapítja meg, ha a fél pervesztes, de ebben az esetben is őt, csak a marasztalási "összegnek aránylag megfelelő illeték viselésére kötelezi. Míg a tervezet a marasztalási arány megállapításánál felmerülő kételyek eloszlatására — de úgy gondolom, hogy a 284. sz. jogegységi megállapodásra is figyelemmel — a Te. 8. §-án túlmenőleg a fizetési kötelezettség mérvét a »marasztalási összegnek, illetőleg a pervesztességnek aránylag megfelelő« illeték fizetésében állapítja meg, addig magát a fizetési kötelezettséget továbbra is pervesztességhez köti. A Te. 8. §-a szemben az 1914. évi XLIII. t. c. 77. §-val nem csak azért üdvös rendelkezés, mert a szegényjogban részesített fél ellenfelét is felmenti — a per kimenetelétől függően — az illeték lerovásától, hanem azért is, mert az előbbi jogállapottal szemben behozta az aránylagos fizetési kötelezettség fogalmát.
