Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / Tartalommutató

X. Oldal levél — rögzíti meg. (1957. elvi j. határozat.) 108 ül. szab. 43. §. 103. Egymagában amiatt, hogy a bélyeg eredeti ragasztóanyaga részben vagy egészben hiányzik, vagyis hogy felragasztásához ide­gen ragasztóanyagot használtak, il­letve, hogy annak hátlapján ide­gen papirosanyag tapad, a felra­gasztott bélyeget nem lehet már használtnak és ezért nem létező­nek tekinteni. (1991. elvi j. hatá­rozat.) 172 Dl. szab. 51. §. 100. A vételárhátralék-követelés en­gedményezése egymagában még nem nyújt jogalapot a követelés­nek kölcsönként minősítésére, mi­nélfogva — az ügyletujítás esetét kivéve — kamatilleték követelé­sének nincs helye. (1988. elvi j. határozat.) 271 Dl. szab. 100—101. §. 46. Semmis vagy bíróság által a megkötésük időpontjáig visszaha­tóan hatálytalanított jogügylet — függetlenül attól, hogy történt-e teljesítés — illetéket követelni nem lehet. (1970. elvi j. h.) . . 189 Dl. szab. 52. §. 34. Az az okirat, melyben a hi­telező által megújított váltóköl­csön keretében annak terhére tör­tént tartozásnak a hitelező által való kiegyenlítését az adós elis­merte, mint ügyletujitást tartal­mazó okirat esik illeték alá. (14477/1937. P.) 150 Dl. dijj. 14. t.-c. p) pont. 72. Az adó- és illetékügyekben be­adott fellebbezésre a megállapított bélyegmentességet nem szünteti meg az a körülmény, hogy a fellebbezés kapcsán igazolási ké­relem is előterjesztetett. (15313/ 1936. P.) 202 Dl. dijj. 14. tétel 1) pont. 31. Erdőrendészeti áthágási ügyek­ben benvujtott beadványok ille­tékkötelesek. f6498/1937. P.^ . . 148 Oldal 111. dijj. 14. tétel p) pont. 39. Nyilvános betegápolás költsé­geire kiadott fizetési meghagyás elleni felebbezés illetékmentes. (M. Kir. Közigazgatási Bíróság 8696/ 1936. P. szám.) 153 111. dijj. 16. tét. D. ee. 86. Közönséges jelzálognak akár végrehajtási, akár ügyleti uton va­ló bekebelezése esetében az ille­tékdijjegyzék 16. tételének D. ee) pontjában meghatározott illeték­mentesség nem alkalmazható azon a címen, hogy a hitelező ugyan­annak a követelésnek kielégítését korábban szerzett biztosítéki vagy keretbiztosítéki jelzálogjogánál fog­va is keresheti, hanem az idézett szabály értelmében való illeték­mentesség csak akkor áll fenn, ha a hitelezőnek ugyanannak a köve­telésének erejéig korábban szer­zett közönséges jelzáloga is van. (306. sz. jogegységi megállapodás.) 263 52. Azt a telekkönyvi bejegyzést, amelyet a jótálló nem a hitelező javára, hanem az adós majdani jogutódja javára az elődje tartozá­sából esetlegesen reája háruló te­her megtérítésének biztosítékakép­pen engedélyez, az illetékdíjjegy­zék 16. tételének D. hh) pontjában megállapított illetékmentesség nem illeti meg. (1976. elvi j. h.) . . . 189 111. dijj. 33. tétel. 84. Az építővállalkozó költségvetése után, ha azt az építtető elfogadta, az építkezési szerződésekre meg­állapított illetéket követelni lehet abban az esetben is, ha az építte­tő az elfogadást nem vezette rá a költségvetésre. (304. sz. jogegységi megállapodás.) 235 111. dijj. 54. tétel. 1500/1929. P. M. 1. §. (3) bek. 128. A jelzálogos hitelező követelé­sének biztosítására szolgáló zá­logtárgy helyébe más jelzálogtár­gyat léptető nyilatkozat akkor is csak 2 pengő illeték alá esik, ha a nyilatkozatot nem a követelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom