Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

72 /)r. Buttkai K.: Zárgondnokok adófiz. kötelezettsége késsé vált, de be nem fizetett folyó tartozásokat ugyancsak esedékességük sorrendjében kell törleszteni. (71. §. (3) és (4) bek.) A befizetésnek csak az a része fordítható a folyó tartozás lerovására, amely a hátralék törlesztése után fennmarad.« A telekkönyvi hatóság és a kincstárt képviselő m. kir. adóhivatal, valamint a jelzálogos hitelezők között ezen a téren a sorrendi tárgyalásokon állandóan nézeteltérések voltak és részben még ma is vannak, mert az egyes telekkönyvi birák felfogása szerint is — amint azt később látni fogjuk -- a K. K. H. Ö. 84. §. (2) bekezdésében foglalt zárgondnoki adófizetési kötelezettség ellentélben áll az elszámolás sorrendjéről szóló 27. §. (5) bekezdésének előbb szószerint idézett rendelkezésével. Hogy a kir. kincstárt képviselő közegek felfogása a helyes és hogy a két idézett törvényhely között nincs ellentét, illetve hogy a két rendelkezés egymással nemhogy ellentétben, de összhangban áll, azt annak idején - - de természetesen csak hosszas viták után — a debreceni kir. törvényszék is elismerte, majd a kir. Kúria is helybenhagyta egy konkrét ügyben a zárlatot követőleg az ingatlan árverési vételárnak felosztása tárgyában tartott sorrendi ügyben. Az említett sorrendi tárgyaláson a kir. kincstár által kimutatott 972 P előnyös köztartozásból 500 P sorozását a végrehajtató jogi képviselője azon a címen kifogásolta, hogy a zárgondnok azon idő alatt, amely időből az érvényesíteni kívánt 972 P előnyös köztartozás származik, 500 P-t a K. K. H.Ö. 84. §. (2) bekezdése alapján már befizetett és így ezen időről a kimutatott hátralék már nem állhat fenn. Miután beigazolást nyert, hogy a zárgondnok a kérdéses befizetést valóban teljesítette, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a kifogásnak helyet adott és előnyösen csak 472 P-t sorozott. Az elsőfokú végzésben foglallak szerint a telekkönyvi hatóság nem vehette figyelembe a kincstár képviselőjének azon előadását, hogy a zárgondnok fizetményét az elszámolás tekintetében a 3 évesnél régebbi köztartozásokra számolta el, mert a végrehajtási zárlat célja éppen az, hogy az ingatlant terhelő köztartozások apasztassanak, az ingatlan hozama a hitelezők jogait és követeléseit elégítsék ki.« A kincstár képviselője által benyújtott felfolyamodásra a kir. törvényszék a sorrendi végzés megtámadott részét akként változtatta meg, hogy a sorozott adón felül