Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

Dr. Buttkai K.: Zárgondnokok adó fiz. kötelezettsége 71 által befizetett összegeknek elszámolása tekintetében felmerült kérdések. A K. K. H. Ö. 84. §. (2) bekezdése szerint: »a végrehajtás alá vont ingatlanokat terhelő föld- és házadót, ezek pótlékait és járulékait, továbbá a végrehajtás alá vont vagyont terhelő egyéb köztartozásokat, ha azok a végrehajtási zárlat elrendelése után és a zárlat megszűnése előtt válnak esedékessé, más követelést megelőzőleg, közvetlenül a zárgondnok fizetni.« A zárgondnokok ezen fizetési kötelezettségüknek igen gyakran nem tesznek eleget, hanem a kezeikhez befolyt zárlati jövedelmet bírói letétbe helyezik azzal az indokolással, hogy adót pedig azért nem fizettek, mert a városi adóhivatal, község nem hajlandó a befizetett összegeket a folyó adótartozásokra — vagyis a zárlat tartama alatt keletkezett folyó adókra — elszámolni, hanem ezen összegeket a K. K. H. Ö. 27. §. (5) bekezdésében foglalt szabály alapján mindég a legrégibb adótartozásokra és pedig elsősorban kamatra, behajtási illetékre s csak ha jut, azután számolják el tőkére. Több esetben előfordult, hogy a kir járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, az így birói letétbe helyezett összeget a zárgondnok kérésére a városi adóhivatalhoz kiutalta ugyan, de azzal a szigorú utasítást tartalmazó végzéssel, hogy a kiutalt összeg nem a legrégibb, hanem csak a folyó adókra számolható el. A városi adóhivatal természetesen ilyen esetben is szabályos módon, vagyis a 27. §. (5) bekezdése értelmében járt el és a legrégibb adótartozásra számolta el a befizetett összegeket és pedig úgy, mintha a fizetést maga a zárlatot szenvedő, maga az adózó teljesítette volna, mert hiszen akkor, amidőn a 27. §. (5) bekezdése az elszámolási sorrendre nézve imperativ rendelkezést tartalmaz, a bíróság az elszámolás mikéntjére nézve utasítást jogszerűen nem adhat, vagy ha ad, úgy azt a városi adóhivatal helyesen és jogosan tagadhatja meg. A zárgondnokok által legerősebben vitatott és sérelmezett 27. §. (5) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy: »Ha az adózó (jelen esetben adózó alatt zárgondnok értendő) oly összeget fizet be, amely az összes tartozásokat nem fedezi, a késedelmi kamatok kiegyenlítése után a befizetett összegből annak kimerítéséig az adózó terhére nyilvántartott köztartozásainak a mult évekből származó hátralékait esedékességük sorrendjében, ezek teljes kiegyenlítése után pedig a befizetés napjáig esedé-