Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

70 Dr. Buttkai K.: Zárgondnokok adófiz. kötelezettsége lyike kérelmére a biztosítási végrehajtás vele szemben elrendelendő (V.T. 247. §.).' A zárgondnoki számadás helybenhagyása kérdése tekintetében végzésileg, míg az ellene 30 nap alatt beadandó észrevételek tárgyában a zárlatot foganatosító bíróság ítéletileg határoz s mikor a zárgondnokot a felelősség alól felmenti, vagy elmarasztalja a bíróság, mint felügyelő hatóság és nem mint perbíróság jár el az általa kinevezett zárgondnokkal szemben. Hogy a zárgondnok mennyire közjogi és nem magánjogi viszonyban áll, ez abból is kitűnik, hogy az 1878: V. t.-c. (Btk) 461. §-a zárgondnoknak ezen minőségben elkövetett visszaéléseit, mint hivatali sikkasztást bünteti. Az idézett 461. §. akként rendelkezik, hogy: »Közhivatalnoknak tekintendők azok, akik az állam közigazgatási, vagy igazságszolgáltatási, vagy valamely törvényhatóság vagy község hatósági teendőinek hivataluknál, szolgálatuknál, vagy különös megbízatásaknál fogva kötelezvék.« Ilyen különös megbízatású a zárgondnok is. A Btk. 462. §-a pedig akként rendelkezik, hogy: »Hivatali sikkasztást követ el a bíróság által kiküldött zárgondnok, ha a bíróság által őrizetére bízott tárgyat — még ha a tárgy tulajdonosának beleegyezésével is — a saját céljaira fordítja.« A végrehajtási — és a vele szorosan összefüggő törvények és egyéb jogszabályoknak a zárlat kérdésével kapcsolatos rendelkezéseit dióhéjba foglalva ismertetni azért láttam célszerűnek, mert a közadók kezeléséről szóló H. Ö. 83. §-a magára a végrehajtási törvény megfelelő §-aira mindössze pár szóban utal. Viszont — amint látjuk — a zárlattal maga az alaptörvény: az 1881: LX. t.-c. igen sok §-ban foglalkozik, amelyeknek egyes részei az idők folyamán elavultak s ennek következtében az 1908: XLL, az 1912: VII. t.-c.-el, a 24.000—1929. és a 41900—1930. LM. sz. rendelettel vagy módosíttattak, vagy kiegészíttettek, vagy teljesen újabb szabályozást nyertek. II. A törvény holt betűire való hivatkozás meddő munka a gyakorlati esetek és az ezekhez fűződő gyakorlati tapasztalatok ismertetése nélkül. Ezért a következőkben ismertetem a vitás anyagot úgy fontossága, mint a gyakorlati életben való előfordulása szerint. Sok vitára adtak és adnak alkalmat a zárgondnok