Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

Dr. Buttkai K.: Zárgondnokok adó fiz. kötelezettsége 69 A végrehajtási törvény (V. T.) 245. §-a szerint a zárgondnok jogai és kötelességei a meghatalmazott jogaival és kötelességeivel azonosak. Mindazonáltal a zárgondnok nem tekinthető sem a zárlatot kérő, sem a zárlatot szenvedő meghatalmazottjának, vagy képviselőjének, hanem ő éppen úgy a bíróság kiküldöttje, tehát végrehajtási közeg, mint megfelelő más esetben a kir. közjegyző, vagy a bírósági végrehajtó. A különbség a zárgondnok és más bírói kiküldött között lényegileg csupán az, hogy pl. a bírósági végrehajtó már állásánál, illetőleg foglalkozásánál fogva törvény szerint van kötelezve a kijelölt teendők ellátására, addig a zárgondnok e kötelezettségét mindenkor bírói kinevezés elfogadásával vállalja magára. A kinevezés elfogadása folytán közte és az állam között közjogi viszony jön létre, amelynek alapján ő az állammal szemben lesz kötelezve arra, hogy kötelességellenes cselekményt, vagy mulasztást ne kövessen el. A felek: vagyis a zárlatot kérő és az azt elszenvedő, valamint a zárgondnok között jogviszony egyáltalán nem jön létre annak ellenére sem, hogy a zárgondnok kinevezése, illetve ahogy magukat a bírói iratok kifejezni szokták: a zárgondnok »bevezetése« a felek javaslata alapján történik. A zárgondnoki kezelésből eredő perekben csak a zárgondnok bir perviteli jogosultsággal, pl. az ingatlan haszonélvezetére vezetett zárlatnál a haszonbér, vagy bérkövetelés iránt indított perekre nézve. A zárgondnok az őt kinevező bíróság felügyelete és a felek ellenőrzése alatt áll. Ha kötelezettségének meg nem felel, vagy megbízhatósága iránt aggályok merülnek fel, tisztéből bármelyik fél kérelmére a zárlatot foganatosító bíróság belátása szerint elmozdítható. Sürgős esetekben a bíróság a zárgondnokot hivatalból is elmozdíthatja s ezt elrendelő végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. Abban az esetben, ha valamely dolog vagy jog kezelése vétetik zárlat alá, köteles a zárgondnok — és ez érdekel bennünket közelebbről — a zárlat végeztével, vagy ha a zárlat egy évnél tovább tart, minden naptári év végén, esetleg a bíróság által megszabott rövidebb időközben is a zárlatot elrendelő bírósághoz számadást bemutatni. A zárgondnoki számadás be nem nyújtása hivatalból való elmozdításra szolgáló okot képez s ellene a valószínű hiányt fedező összeg erejéig az érdekeltek bárme-