Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

68 Dr. Buítkai K.: Zárgondnokok adófiz. kötelezettsége 199. §-a szerint a sorrendi tárgyalás napjától számított 15 nap elteltével 8 nap alatt adandó be, mit sem vál­toztatván ezen az a körülmény, hogy a telekkönyvi ha­tóság a sorrendi végzést, a feleknek külön Írásban is ki­kézbesítette, mert a törvényszabta határidő kiterjesztését az sem vonhatja maga után.« (Kúria 1896. okt. 23-án. 6306.) Vagy: >Ha nincs nyoma az iratok szerint annak, hogy a sorrendi végzés az 1881: LX. t.-c. 196. §-nak (1) bekezdése, illetve a 199. §. (1) bekezdésében megszabott határidőben az érdekelt felek által való megszemlélése végett tényleg ki volt téve, akkor a felfolyamodási határ­idő a kikézbesítéstől számítandó.* (Kúria, 1915. nov. 17. Pk. V. 6432.) Vagy: »Ha a törvényes határidőn belül meghozott és közszemlére kitett sorrendi végzés kézbe­síltetik is, azért a felfolyamodás ellene nem a kézbesítés­től, hanem a 199. §. értelmében a sorrendi tárg3^alás utáni 15 naptól számított 8 nap alatt adandó be. (Kúria 1902. nov. 29-én. 7093.). Az egységes, helyes bírói gyakorlat nemcsak a hi­telezők kölcsönös, de a zárlatot szenvedőknek egyenesen eminens érdeke, mert hiszen mondja a Kúria a 3.188— 1915. sz. végzésében: »valamely végrehajtató által a sor­rendi végzés ellen sikeresen használt felfolyamodás költ­ségei nem az ellenérdekű hitelező, hanem a végrehajtást szenvedő terhére állapítandók meg.« Kivétel ezen szabály alól csak az az eset, amikor »ha a zárlat foganatosítását elrendelő és a zárgondnoki bevezetést tartalmazó végzés az azt követő eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetett, akkor a megsemmisítőn el­járásnak költségeivel, tehát a zárgondnok díjaival is a zárlatot szenvedő nem terhelhető.« (Kúria 1923. évi 3926. sz.). Mielőtt az ingatlanok haszonélvezetére vezetett vég­rehajtás esetében elsőbbséggel bíró közadóknak sorozásá­val a sorrendi tárgyalásokon gyakorlatban felmerült vi­tás esetek ismertetésével foglalkoznék, szükségesnek tar­lom a zárgondnoknak a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-c.-ben szabályozott jogállásáról kifejezetten csak annyit megemlíteni, amennyi okvetlenül szükséges annak könnyebb megértéséhez, hogy mik azok a törvényes ren­delkezések, amelyek a zárgondnoknak elsősorban köte­lezettségeit, másodsorban jogait szabályozzák és hogy mi­lyen az a jogviszony, amelyben a zárgondnok egyfelől a zárlatot szenvedő és a zárlatot kérővel szemben, más­részről a zárlatot elrendelő bírósággal szemben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom