Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében

68 Dr. Buítkai K.: Zárgondnokok adófiz. kötelezettsége 199. §-a szerint a sorrendi tárgyalás napjától számított 15 nap elteltével 8 nap alatt adandó be, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a telekkönyvi hatóság a sorrendi végzést, a feleknek külön Írásban is kikézbesítette, mert a törvényszabta határidő kiterjesztését az sem vonhatja maga után.« (Kúria 1896. okt. 23-án. 6306.) Vagy: >Ha nincs nyoma az iratok szerint annak, hogy a sorrendi végzés az 1881: LX. t.-c. 196. §-nak (1) bekezdése, illetve a 199. §. (1) bekezdésében megszabott határidőben az érdekelt felek által való megszemlélése végett tényleg ki volt téve, akkor a felfolyamodási határidő a kikézbesítéstől számítandó.* (Kúria, 1915. nov. 17. Pk. V. 6432.) Vagy: »Ha a törvényes határidőn belül meghozott és közszemlére kitett sorrendi végzés kézbesíltetik is, azért a felfolyamodás ellene nem a kézbesítéstől, hanem a 199. §. értelmében a sorrendi tárg3^alás utáni 15 naptól számított 8 nap alatt adandó be. (Kúria 1902. nov. 29-én. 7093.). Az egységes, helyes bírói gyakorlat nemcsak a hitelezők kölcsönös, de a zárlatot szenvedőknek egyenesen eminens érdeke, mert hiszen mondja a Kúria a 3.188— 1915. sz. végzésében: »valamely végrehajtató által a sorrendi végzés ellen sikeresen használt felfolyamodás költségei nem az ellenérdekű hitelező, hanem a végrehajtást szenvedő terhére állapítandók meg.« Kivétel ezen szabály alól csak az az eset, amikor »ha a zárlat foganatosítását elrendelő és a zárgondnoki bevezetést tartalmazó végzés az azt követő eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetett, akkor a megsemmisítőn eljárásnak költségeivel, tehát a zárgondnok díjaival is a zárlatot szenvedő nem terhelhető.« (Kúria 1923. évi 3926. sz.). Mielőtt az ingatlanok haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében elsőbbséggel bíró közadóknak sorozásával a sorrendi tárgyalásokon gyakorlatban felmerült vitás esetek ismertetésével foglalkoznék, szükségesnek tarlom a zárgondnoknak a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-c.-ben szabályozott jogállásáról kifejezetten csak annyit megemlíteni, amennyi okvetlenül szükséges annak könnyebb megértéséhez, hogy mik azok a törvényes rendelkezések, amelyek a zárgondnoknak elsősorban kötelezettségeit, másodsorban jogait szabályozzák és hogy milyen az a jogviszony, amelyben a zárgondnok egyfelől a zárlatot szenvedő és a zárlatot kérővel szemben, másrészről a zárlatot elrendelő bírósággal szemben van.