Az adó, 1938 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 2-3. szám - A zárgondnok adófizetési kötelezettsége a bírói gyakorlat tükrében
Dr. Buttkai K.: Zárgondnokok adófiz, kötelezettsége 67 relmére — szükség esetében a zárlatot kérő jelzálogos hitelező meghallgatása után — a zárlat feloldandó. A feloldást elrendelő végzés ellen halasztó hatályú felfolyamodás adható be, amelynek jogerős eldőltéig a zárlati intézkedések hatályban maradnak. Végül feloldandó a zárlat és pedig hivatalból, ha a zárlatot kérő a zárlat foganatosítása után a szükségesnek mutatkozó és a zárlat alatti jövedelmekből nem fedezhető költségeket a bíróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltatja, miután e költségeket a zárlatot kérő tartozik előlegezni. V. T. 250. §-a: »A zárlat költségeit, ideértve a zárgondnoki díjakat is, a zárlatot kérő tartozik előlegezni. A zárlat tartama alatt felmerülő költségek, a 237. §. f) pontjának esetét kivéve, a zárgondnok kezelése alatt befolyt jövedelemből fedezendők.« Minthogy a zárlat a V. T. 237. §. f) pont esetében nem más, mint korlátolt ingatlanvégrehajtás, s mert az adók előnyös sorozása tekintetében a kincstár és a végrehajtók között mindég viták voltak és vannak, nem kö~ zömbös azon jogszabályok ismerete, amelyek a sérelmes sorrendi végzések elleni felfolyamodások lehetőségeit tárgyalják. A V. T. 199. §-a szerint: »A telekkönyvi hatóság által hozott sorrendi végzés ellen, a sorrendi tárgyalás napjától számított 15 nap elteltétől 8 nap alatt beadandó felfolyamodásnak és ha a másodbíróság az elsőbíróság végzését megváltoztatta, ennek közlésétől számítandó 8 nap alatt a harmadbírósághoz további felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodásnak annyiban van halasztó hatálya, hogy annak eldöntéséig azon követelések kielégítése nem eszközölhető, amelyeknek a vételárból való kielégíthetése a felfolyamodás folytán hozandó határozattól függ.« A 199. §. tehát, negatíve ugyan, de mégis azt tartalmazza, hogy az első- és másodbíróság egybehangzó döntése esetén harmadfokú felfolyamodásnak helye nincs. Hogy mily következményeket rejthet magában ez a rendelkezés, azt majd a konkrét gyakorlati esetek ismertetésénél fogjuk látni. Hogy a felfolyamodás határidejének számítása tekintetében nem volt meg az egységes gyakorlat, bizonyítja, hogy a kir. Kúriának e kérdéssel is több döntvénye foglalkozik, így pl. »A telekkönyvi hatóság részéről hozott sorrendi végzés ellen a felfolyamodás az 1881: LX. t.-c.
