Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - Igénylés a közadók módjára foganatosított végrehajtás körében
Dr. Sztojka: Igénylés a végrehajtás körében 51 s nyilvánvaló, hogy körülményeinél fogva ez a bérelt szoba nem állandó lakása. Ennélfogva, fentiek szerint közös lakásban lakó hátralékos köztartozásaiért lefoglalhatok a közösen lakott bérleményben (tehát a törvény szavai szerint »a hátralékos lakásán< található ingóságok, tekintet nélkül arra, hogy azok kinek a tulajdonát képezik és tekintet nélkül, hogy ki a bérlő), továbbá az albérlő lakásában található ingók, az albérlő, illetve vele lakó köztartozásaiért^ a főbérlő lakásában található ingók a főbérlő, illetve vele lakók köztartozásaiért, továbbá egy szállodában (penzió) azok az ingók (berendezési tárgyak is), amelyek a bérlő állandó lakásául szolgáló helyiségben vannak, mégha a szállodai (penzió) tárgyak (garnitúra) nyilvánvalóan a szálloda (penzió) tulajdonosáé. Az állandó lakás fogalmával teljesen összhangban van ez utóbbi esetre is elfoglalt álláspont, bármennyire is szokatlan első tekintetre, mert a kifejtettek szerint nem vonható kétségbe, hogy egy szálloda (penzió) egyes szobái bizonyos esetekben állandó lakásul tekinthetők, tehát akkor a köztartozások miatt foganatositott végrehajtási eljárásban is alkalmazni kell a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket. Ez megfelel a törvény intenciójának is, mert igy nem történhetik meg azután, hogy pl. egy vagyonos (tőkepénzes), egy látható vagyonnal biró keresetüző elvonul eg3' szállodába (penzió), ott lakást bérel, s régebbi vagy újabb (sokszor tetemes) köztartozásaiért nem lehetne szobájában lefoglalni sokszor értékes berendezési tárgyakat. A fenti álláspontnak felel meg a budapesti központi járásbiróság 500.151 1935. XXVI. P. sz. Ítéletének indokolása, mellyel elutasította a tönkrement fiút lakásába ingyenesen befogadó anya igénykeresetét — mely lakást különben az anya évtizedek óta bérelte — és kimondotta, hogy a »lakás« kifejezés minden helyiségre értendő, amelyben a hátralékos tényleg lakik, tekintet nélkül arra, hogy a lakás főbérlői, albérlői, vagy szivességi viszonyon alapul. A törvény elekintetben különbséget nem tesz. A törvény éppen a tulajdon szentségére való hivatkozással korlátozta a kincstár kivételes jogát az 59. §. (2) bekezdésében az ott emiilett foglalkozási körben birlalt dolgokra. Természetesen elfogadható azután az a jogi felfogás,9 hogy amennyiben a szivességi. rokoni alapon lakó hátralékos által tény? Dr. Borsodi Miklós: A hátralékos lakásában köztartozás miatt íoganatositotl végrehajtás és igényper. Közgazdaság és Pénzügy. 1935. évi. 310-312. old.