Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Igénylés a közadók módjára foganatosított végrehajtás körében

52 Dr. Sztojka: Igénylés a végrehajtás körében leg rendelkezésre bocsátott és használt lakás teljesen el van különítve, a lakást megosztó bérlő (tulajdonos) állal lakott részektől, akkor ez utóbbi helyiségben eszközölt foglalás ellen igénylésnek helye lehet. A közigazgatási biróságnak épen a napokban kiadott 10.898/1936. P. sz. itélele ily értelemben tett különbséget arra az esetre, ha a lakás egyes részei el vannak választva egymástól. Az ilélet szerint: »A főbérlő fia, aki önálló kereseti tevékenységet folytat s keresetét nem bocsátja atyja rendelkezésére, a lakásnak egy különbejáratu szobájában lakik. Csupán ezt a szobát lehet a fiú lakásának, illetőleg irodahelyiségének tekinteni s csak az ebben a szobában lévő ingókat lehet a fió köztartozásaiért lefoglalni. A lakás többi részében jogtalanul zálogoltak, mert nincs tárgyi alap, annak a vélelmezésére sem, hogy az olt lévő tárgyak a fiú tulajdonát alkotják, a fiú köztartozásaiért pedig a főbérlők nem felelnek. Nem fogadható el azonban az a felfogás, hogy a hátralékos lakása csak az lehet, amellyel ő rendelkezhetik, tehát amelyet vagy bérleti viszony alapján, vagy mint háztulajdonos, a tulajdonjog alapján ő bir. A közigazgatási biróságnak szintén a napokban kiadott 16.062/1935. P. számú Ítéletében foglaltak szerény véleményem szerint teljesen ellenkeznek az 59. §. (1) bekezdésének szövegében foglalt szigorú joggal. Az Ítélet szerint: »Az a helyiség, amelyet a hátralékos arra a célra bérel, hogy benne lakjék, a hátralékos lakásának minősül, tekintet nélkül arra, hogy azt a hátralékos főbérletben, vagy albérletben birja. Az albérleti nemiségben csak azokat az ingóságokat nem lehet zár alá venni az albérlő köztartozása fejében, amelyeket a főbérlő engedett át használatra az albérlőnek. Minden egyéb ott talált ingóság az albérlő tulajdonát tevő tárgynak minősül és lefoglalható.« Az ilélet méltányossági alapon áll. A fentiekben kifejtettem, hogy a törvényszövegtől eltérésnek nincs helye s nem lehet méltányosságot gyakorolni, mert ha bármely oldalról engedünk e szigorú jogból, akkor felborul a zárfeloldási kérelmek (igénylések) lehetőségének a törvényben felállított rendszere. Ha az 59. §. (2) bekezdése alapján közömbös az, hogy a végrehajtást szenvedett udvarán lefoglalt állatok kinek a tulajdonát képezik (természetesen, hacsak nem állatkereskedő a végrehajtást szenvedett) és hiába igazolja az igénylő a tulajdonjogot közokirattal (marhalevéllel), nincs helye zarfeloldásnak, igénykeresetnek, épen így az 59. §. (1) bekez-