Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - Igénylés a közadók módjára foganatosított végrehajtás körében
50 Dr. Sztojka: Igénylés a végrehajtás körében 59. J-ának (1) bekezdésében foglalt szigorú szabály megkonstruálására a miniszteri indokolásból kitünőleg is az vezette a törvényhozást, hogy az igénykeresetek igénybevételével visszaéltek a bizonyítási eszközökkel és igy a fizetni nem akaró hátralékosok ilyen keresetek megindításával kivonták magukat az adófizetés alól. Igen figyelemreméltók Dr. Balázs Gábor: Igényperek csökkentésének módjá«8 c. értekezésében foglaltak, ki rámutat az angol jogra, mely szerint az oly egyén, aki másnak ingóságaival rendezkedik be, ezzel az erről tudomással nem biró hitelezőket anyagi helyzetét illetőleg megtéveszti, ennélfogva, ha az adós eladja ingóságait, s ezek továbbra is birtokában maradnak, az ily eladás semmis, illetve ez csak akkor ismerhető el érvényesnek, ha az adós által eladott, vag}r jelzálogul adott és továbbra is az adós birtokában hagyott ingóságokra vonatkozólag az eladás (elzálogosítás) ténye az e célra kijelölt lajstromozási irodában feljegyeztetett. A törvény szellemével egyezően is lakásnak kell tekinteni azt a bérleményt, melyben valaki akár családtagjaival ,akár másokkal közösen lakik, állandó letelepülési, lakási szándékkal, akár mint főbérlő, akár mint albérlő, tekintet nélkül arra, hogy szerződés szerint ki szerepel főbérlőként, albérlőként. Etekintelben a lakásrendészeti szempontból tett bejelentés alakja közömbös a való helyzettel szemben, vagyis, hogy kinek, vagy kiknek szolgál lakásul a szóban lévő bérlemény. így a m. kir. pénzügyminisztérium 20.324/1935. III b. sz. a. egy adott esetben kiadott rendelete szerint is az anyós által bérelt lakást a nála lakó vő (hátralékos) lakásának is kell tekinteni a közeli rokonság folytán. A közigazgatási bíróságnak a napokban kiadott 16.767/1935. P. sz. Ítélete szerint az atya illetéktartozása miatt jogosan foglaltak fia lakásában, annak vizsgálata nélkül, hogy a lefoglalt bútorok kinek a tulajdonában vannak, minthogy az atya a fia lakásában családtagként, lakik. Természetes, hogy a családtagok mindegyikének lakásául tekintendő a közös bérlemény Éppen igy, ha a közös bérlők netán idegenek volnának, hasonlóképpen, ha szivességi alapon, vagy rokonság folytán laknak együtt; szállodában, penzióban lakó albérlő, ha állandó lakás céljából bérli az általa lakóit helyiséget, szobái. Természetesen, ez a megállapítás nem vonatkozik arra a megszálló vendégre, aki, mint átutazó, bére t szobái, rendszerint bizonyos, határozott időtartamra, 8 Magyar Jogi Szemle, 1933. évf. 96. old.