Az adó, 1937 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Igénylés a közadók módjára foganatosított végrehajtás körében

Dr. Sztojka: Igénylés a végrehajtás körében 49 mel állított fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket köztartozások miatt vezetett foglalás idején a hátralékos lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonát képezik (Praesumptio juris et de jure) és ezen törvényes vélelemmel szemben ellenbizonyításnak csak az 59. §. (2) bekezdésében taxatíve felsorolt esetkben van helye (Praesumptio juris). Mit értünk a K.K.H.Ö. 59. §. (1) bekezdésében emiitett lakás alatt? A 22.964/1928. sz. pénzügyminiszteri rendeletben foglalt magyarázat szerint a hátralékos személynél foglalt ingók alatt azokat az ingóságokat értjük, melyek a zálogolás alkalmával a hátralékos testén (pl. az ujján levő gyürü). vagy ruházatában (pl. zsebben) vannak, mig a lakásban lefoglalt ingóságok, melyek lakás céljaira szolgáló helyiségekben vétettek zálogolás alá, illetve a lakást kiegészítő mellékhelyiségekben. Az istálló sem lakásnak, sem a lakást kiegészítő mellékhelyiségnek nem tekinthető. Az ott lefoglalható ingóságokra az 59. §. (1) bek.-ben emiitett korlátozó intézkedések nem vonatkoznak «. Ezt teljesen kiegészíti a 34.999/1932. VII a. sz. pénzügyminiszteri rendeletben foglalt további útbaigazítás, mely szerint nem a szorosan vett lakás céljaira szolgáló mellékhelyiségekben, hanem udvarban, istállóban, stb. történt foglalásokra, — melyek a lakás fogalmi körébe nem tartoznak —, a K.K.H.Ö. 59. §. (1) bekezdése nem vonatkozik, tehát a zár alól való feloldás az 59. §. (2) bekezdésében említett esetekben meg van engedve. Érdekes, hogy amíg a lakás fogalmát a pénzügyminisztérium fentiekből kitünőleg a szorosan lakás céljaira szolgáló helyiségekre értelmezi, s ennek folyományaképpen módot ad arra, hogy az udvaron, istállóban, stb. lefoglalt ingók is az 59. §. (2) bekezdésében felsorolt fqglalkörben esetleg a zárlat alól feloldassanak, ezzel szemben a birói gyakorlat szerint, amely már az 1920. évi XXIII. t. 100. §-a alapján jelentkezett, a lakáshoz tartozó, tehát annak alkatrészét tevő udvaron talált ingókra is alkalmazandó a hivatkozott 100. §., vagyis az udvarban lefoglalt ingóságokra igénykeresetnek helye nincs (Kúria P. V. 2869/1922.). A Kúria P. V 6359 1922. sz. Ítélete szerint az említett törvényes rendelkezések a hátralékos fél lakásához tartozó pincében lefoglalt ingókra is vonatkoznak, még akkor is, ha csak a törvény életbelépése előtt kerültek oda és ha ezek az adóvégrehajtást szenvedő kenyérkereseti foglalkozásához szükségesek. Az 1923. évi VII. t.-c. 48. §-ában, illetve a K.K.H.Ö;